Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Loftok: luxuslakások az újrahasznosítás jegyében
Gyár álott, s most dizájnhalom

[2008.03.23. 21:32]

Minden városban vannak elárvult gyárépületek és egyéb, az ipari termelés megszűnésével hátramaradt épületek. Ezeket lebontják, vagy az ötletesebb befektetők exkluzív loftokat alakítanak ki belőlük a művészlelkű vásárlók számára.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Mi is a loft?

Az angol „loft” szó padlásteret, tetőteret, galériát jelent eredetileg, ám a New York-i Soho negyedben már az ’50-es években meghonosodott stílusirányzat elsődleges jegyei alapján az ipari létesítményekből, elhagyatott üzemcsarnokokból kialakított nagyméretű, egy légterű lakásokat nevezik így.

Ezek a nagy légterű lakások elsősorban művésztanyák voltak, hiszen elfért minden egy helyen: a műterem, raktár, lakótér és a társasági életnek is volt elég hely. New York után Európában is egyre népszerűbb lett ez a fajta „újrahasznosítás”, lakókra találtak London elhagyott gyárépületei vagy épp a holland tengerparton álló raktárak. A fiatalok és a hóbortos vállalkozó szelleműek némi átalakítással, viszonylag olcsón juthattak saját lakáshoz.

Manapság ezek a típusú lakások külföldön is inkább a luxust kedvelők számára épülnek. Londonban 420.000–465.000£ (137.340.000–152.055.000 Ft) között már találhatunk loftokat. Egy normál lakás 150.000–250.000£ (49.050.000–81.750.000 Ft) között mozog, de persze kifizethetünk akár 1.000.000 fontot (327.000.000Ft) is érte. Családi házat is vehetünk már kb. 200.000 fonttól (65.400.000 Ft) valamelyik kertvárosi kerületben. A felső árkategória gyakorlatilag a csillagos ég, 10.000.000 fontos (3.270.000.000 Ft) ingatlanokat is kaphatnak a fényűzés szerelmesei.

Vashengermű gazdagoknak
Vashengermű gazdagoknak
Neubauer Rudolf


Mitől luxus?

A hatalmas lakások hamar divatossá és népszerűvé váltak a nyitott és szabadelvű vásárlók körében. Mivel azonban nem állnak rendelkezésre tömegével elhagyott gyárak és raktárak, a lakások ára emelkedett. Ma már kimondottan luxusnak számít, ha valaki egy loftlakás tulajdonosa.

A lakások alapterülete 100–300 négyzetméter és belmagasságuk sem elhanyagolható, általában jóval 4 méter fölötti. A mai loftok nemcsak a fűtésszámla és a négyzetméterár miatt nevezhetők luxuslakásnak, hanem a felszereltség és a tervezői bravúrt igénylő egyedi megoldásoktól is. Az átlag négyzetméterár a Jazzlofttól kapott információk szerint 460.000 forint, szerkezetkész állapotban.

Álloft

A hirdetéseket böngészve kis képzavar látszik a magyar loftpiacon. Az eredeti jelentést tágítva nem csak az ipari épületekből kialakított lakásokat nevezik már így. A loft kategóriájába a tetőtéri, nagy alapterületű, nagy belmagasságú, ám inkább polgárinak mondható lakásokat is beleértik egyes közvetítők. Azonban erre a típusú loftra is jellemzőek a nagy terek, tágas helyiségek.

A loft „szabályai” abban is lazulni látszanak, hogy nem feltétel a teljesen egyterű lakás. Egyre több loftnak nevezett ingatlanban kerülnek kialakításra kis, szeparált helyiségek, főként háló- és gyerekszobák, megteremtve az ott lakók számára azokat az intim tereket, ahová elvonulhatnak.

A többszintes loftoknál ezek a kis „zugok” többnyire az emeletre kerülnek, míg az igazán nagy, egybenyíló tér megmarad a földszinten, és a nappali, konyha, étkező funkcióját tölti be.

Aki irtózik attól, hogy a hálószobáját közszemlére tegye, mégis szeretné megtartani lakása igazi loft jellegét, rafinált paravánokkal, elválasztó elemekkel vagy a bútorok ügyes elrendezésével alakíthat ki kis helyiségeket a nagy egységen belül. Ehhez csak egy ügyes lakberendezőre vagy belsőépítészre van szükség.

Folytatjuk

Szendrei Veronika

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön befektetné a pénzét ingatlanalapba?
Igen, mert a banki betétek hozama feletti hozamot (9-14%) hoznak
Igen, de csak 10 évre szóló zárt végű ingatlanalapba, ahol pánik esetén is marad kivehető készpénz
Igen, de csak akkor, ha a jövőben tőzsdei társaságként vagy speciálisan szabályozott formában (REIT-ként) működnek majd
Nem, mert pánik esetén az alapok nehezen értékesíthetik az ingatlanokat, így fizetésképtelenek lehetnek
Nem, mert tőzsdei bevezetés esetén is azonnali, 20-30%-os veszteség éri a jegyektől szabadulni igyekvőket
Nem, mert mint minden más, az ingatlanbefektetés is kockázatos