[2008.03.21. 16:01]

Egyoldalúan

A vételi jogot gyakran nevezi a köznapi nyelv (és a törvény is) opciós jognak. E jognál arról van szó, hogy ha a tulajdonos egy másik személynek vételi jogot (opciót) enged, akkor a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az egyoldalú nyilatkozat itt azt jelenti, hogy elég a jogosultnak írásban a tulajdonoshoz címezve nyilatkoznia arról, hogy élni kíván vételi jogával. A vételi jog jogosultjának igazolnia kell (pl. tértivevénnyel, átvételi elismervénnyel), hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett, tehát az ingatlan tulajdonosa felé megtette.



A szó elszáll, az írás megmarad

A vételi jogra vonatkozó megállapodást – az ingatlan és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. Ennek hiányában a szerződés semmis. A vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozatával tehát megvásárolhatja a dolgot, így megszerezheti annak tulajdonjogát. A vételi jog érvényes kikötése esetén mindenképpen szükséges a vételi joggal terhelt ingatlannak és a vételárnak a megjelölése.

A vételi jog egyike az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogoknak. A bejegyzés nem akadályozza további jogok és tények bejegyzését.

A vételi jog határozott időre és legfeljebb öt évre köthető ki. Ha a felek a jogot határozatlan időre alapították, akkor az hat hónapra szól, hat hónap elteltével megszűnik, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

Ha a bíró közbeszól

A bíróság a tulajdonost egy esetben mentesítheti a vételi jogból folyó kötelezettsége alól: ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. Ez azt jelenti, hogy a mentesítésre csak olyan változás esetén van lehetőség, amelyek a kötelezett oldalán a szerződés megkötését követően következtek be, és ezek közül is csak azok, amelyek olyan súlyosak, hogy emiatt a kötelezettség teljesítése a tulajdonostól a közfelfogás szerint sem várható el.

A vételi jogot nem lehet átruházni, illetve a vételi jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre sem száll át.

A hitelintézetek gyakran használják biztosítékul a vételi jogot. A pénzintézet a kölcsönszerződés biztosítására az ingatlanra a jelzálogjog mellett vételi jogát is kikötheti.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek