[2008.03.17. 15:02]
– Mikor és hogyan találtak rá az „arany háromszög”-re?
– A terület talált meg minket 2005-ben. Akkoriban a környéken fejlesztettünk egy logisztikai központot. Láttuk a nagyságát, láttuk a szépségét, és láttuk azt, méltó arra, hogy az akkori sok kis léptékű koncepció helyett egy komplex városfejlesztési terv valósuljon meg rajta. Az M0-ás, az M1-es, az M7-es és a hegyeshalmi vasútvonal zárja le a területet; sehol Magyarországon nincs ilyen különleges háromszög, de még Európában is csak nagyon kevés.
A környék már kiépült kereskedelmi szempontból, nagy kiterjedésű lakóövezetek vannak a környéken, de kulturált irodaközpont, sétálóutca vagy shopping mall, azaz egy olyan központ, ahol az emberek találkozhatnának, vásárolhatnának, nincsen. Mindezért az agglomerációból az embereknek a belvárosba kell menniük.
– Ha meg szeretnék fordítani az ingázás irányát, javítaniuk kellene a közlekedésen…
– Az M1-esről Budapest és Bécs felől is, valamint az M0-ásról is két irányban épül lehajtó. Ennek az az előnye, hogy a
TÓPARK minden irányból megközelíthető anélkül, hogy a szomszédos falvakat terhelnénk a forgalommal. Az M0-ást ráadásul kétszer három sávosra bővítjük a minket érintő szakaszon, teljes mértékig saját költségen. Ezért mondom, hogy ha valaki végiggondolja ezt a projektet, akkor rájön, hogy ez nem pusztán egy nagyszabású ingatlanfejlesztés, hanem az ország ékköve lehet. A minőségi irodák ugyanis minőségi bérlőtársadalmat, a minőségi bérlő pedig munkát, reklámot és pozitív országimázst hoz.
Álmodtam egy várost
– Helikopter-leszállópálya is van, egyszóval már csak a vasút meg a metró hiányozna…
– Nem gondolkodunk azon, hogy új vasútvonalat építünk, nem kell. Valószínűleg csak az állomást helyezzük át, és egy 21. századi követelményeknek megfelelő megállót építünk, mely a kulturált elővárosi vasúti közlekedést teremti meg.
Nemcsak a mi, hanem a MÁV távlati tervei és az agglomerációs terv szerint is itt fog megállni a TGV. Sőt egy metróállomás építését is fontolgatjuk, hiszen a négyes metrót idáig elhozni már nem nagy feladat. Lesz továbbá egy óriási P + R parkoló és egy buszpályaudvar is. Nyugodtan merem állítani, hogy ez a terület Budapest új közlekedési központja lesz.
– Hogyan hat majd ez a természeti környezetre?
–
A Törökbálinti-tó a projekt leglényegesebb része, fontos zöldüzenet és rekreációs lehetőség. A tó ugyanis él, tiszta, 3,6 kilométeres futópályát és sétányt lehet kialakítani a partján, másfél hónap múlva a fele készen lesz. A lakásokból rálátni a tóra. Ezek négycsillagos szervizszolgáltatásokkal ellátott apartmanok lesznek, melyeket bérbe adunk. Kulturált lakóterületet kínálunk az irodák vidéki, belvárosi, vagy külföldi dolgozóinak.
– Lebegett-e valamilyen külföldi példa a szemük előtt?
– Példa sokféle van, de nagyon nehéz ezekkel összevetni a TÓPARK-ot. Európában kevés komplex városfejlesztés van, inkább csak városnegyedeket rehabilitáltak, s így mindig egy városi szövettel, egy meglévő környezettel kellett azonosulnia a fejlesztésnek. Nagyon nehéz ezzel összevetni a TÓPARK-ot. Az amerikai példák urbanisztikai szempontból szintén érdekesek, de ezeket nem lehet teljes egészében átemelni egy európai környezetbe, kultúrába. A logikája, azaz a new urbanism rendszer a kilencvenes évek elején született Amerikában, ahol a komplex fejlesztésekben gondolkodnak, melyek valódi életteret alakítanak ki.
