[2008.03.14. 16:40]
A múltat végképp eltörölni
Az elmúlt 50 évben épített panelházak állapota folyamatosan romlott, az épületek felújítása egyre égetőbb. Az előregyártott elemekkel felépített lakások legnagyobb hátránya, hogy a falak mentén hőhidak keletkezhetnek. A meleg levegő télen az utcát fűti, nyáron pedig a napsütés miatt az otthonok zöme túlmelegszik. Ennek több oka lehet. Egyrészt a paneleknek vagy nincs megfelelő hőszigetelése, vagy nem mindenhová telepítettek hőmennyiség-szabályzót, illetve a lakások többsége déli tájolású, ami miatt nem tudja átjárni a szobákat az országra jellemző északnyugat-délkelet irányú szélmozgás.
Utópia?
Egy Európai Uniós támogatásból megvalósult dunaújvárosi projekt követendő példa lehet a többi panelben élő számára is. A takarékosság miatt állványzat helyett ipari alpinistákkal szigeteltették le a házat. A nagyobb réseket 16 centiméter vastag polisztirolhabbal, a kisebb hézagokat pedig PUR-habbal töltötték ki. A nyílászárók cseréjére is sor került.
Míg az északi oldalon kettős üvegezésű ablakok kerültek beépítésre, addig a déli oldalon – a nyári hővédelem érdekében – hármas üvegezésű integrált árnyékolókkal cserélték ki a régi nyílászárókat, így garantálva a 24 fok alatti belső hőmérsékletet. A szakemberek a hőhidakat úgy küszöbölték ki, hogy az új szigetelést az ablaktokokra is „ráfújták.”
Az épület korszerűsítésének szerves része volt a lapostető felújítása is. Mivel a lakásokhoz anno nem építettek erkélyt, így kézenfekvő megoldásnak tűnt, hogy a tetőn egy rekreációs zónát alakítsanak ki a tervezők, ami ötvözi az extenzív „zöldtető” és a terasztető összes előnyét. A 454 m2 alapterületű tetőre összességében 30 cm vastag szigetelőanyagot fektettek több rétegben, ami így nemcsak a hőveszteséget szüntette meg, hanem kiegyenlítette az addigi felületi egyenetlenségeket is.
A gépesített szellőztetés gondolatát volt a legnehezebb elfogadtatni a lakókkal, akik eleinte idegenkedtek az új technológiától, pedig így – mint később kiderült – jelentős energiamegtakarítást értek el a lakók. A „hővisszanyerős” szellőzőrendszert lakásonként tervezték és helyezték el, mivel mindegyik otthonnak más és más volt a kialakítása. A levegő ki- és bevezetése a csökkentett méretű konyhaablakok melletti homlokzatsávban történt, így 100-180 köbméter/óra között lehet szabályozni a beáramoló friss levegő mennyiségét.
A fűtési rendszert is korszerűsítették, szabályozható fűtőelemeket szereltek fel a lakásokba. A ház energiaszükségletének jelentős részét egy 72 m2 nagyságú napkollektorral oldották meg, amelyet a földszinti előtetőn helyeztek el, mellesleg így az árnyékoló szerepét is ellátja. A napkollektor mellett víztakarékos zuhanyfejeket és csapkifolyó elemeket is beszereltek a lakásokba.
A projektet 2006 decemberében fejezték be. A fűtési költségek azóta jelentősen csökkentek, ám a lakók az olcsó fűtés miatt a túlfűtés hibájába estek.
