[2008.03.12. 16:30]

Sikeres

„2001-ben alapítottuk a céget és elhatároztuk, hogy Magyarország legjobb környezetépítészeivé válunk” vall rövid, de lényegre törő cégfilozófiájukról a Deep Forest ügyvezető igazgatója, ifj. Dezsényi Péter. A kft. két világkiállítás díjával, számos magánkert, ipari park, köztér kialakításával, sőt még az etyeki Korda Filmstúdió parkjával is büszkélkedhet, munkáik közül azonban a Római Kert parkját tekintik legnagyobb sikerüknek. E lakóparkot számos sztár és híresség éppen a különleges belső kert miatt választotta otthonául.

Nem kerteltek

A parkot a prémiumkategóriás lakásokhoz méltó igényességgel alakították ki; ezt tükrözi a 112 millió forintos költségvetés is. „Ez Magyarországon átlagon felülinek számít, hiszen a legtöbb ingatlanfejlesztő csak a fűmagvetésig, néhány fa ültetéséig jut el” – mondja Dezsényi. „A Római Kert már csak azért is példaértékű lehet a többi fejlesztő számára, mert jól mutatja, hogy míg a kertre fordított hatalmasnak tűnő összeg végül is csak kis hányadát teszi ki a projekt teljes költségének, addig nagymértékben növeli az ingatlan összértékét.

További képek a galériában >>

A kialakításról egyébként a fejlesztőknek határozott elképzeléseik voltak: egy bensőséges, otthonos kertet szerettek volna sok vízfelülettel, dús, változatos növényzettel, vagy ahogy ők fogalmaztak, dzsungellel. További szempont volt, hogy csak természetes anyagokat használjunk, legyen benne játszótér a gyerekeknek, meghitt zugok a fiataloknak, és könnyű sétatér az időseknek.”

Tértágító technikák

A kert olyannyira kielégíti ezeket az igényeket, hogy a környező régi építésű házak közül nem egyet a csalogató „rálátással a Római Kertre” szöveggel hirdetnek. Dezsényi a 2004-es Év Kertje pályázat különdíja mellett ezt tekinti igazi sikernek; nem is beszélve arról, hogy a 2.000 négyzetméteres kertet a több mint 1.000 rezidens lakó közül a vártnál többen és gyakrabban használják.

„A legnagyobb probléma a tervezésnél az volt, hogy rengeteg kijárat van az épületekből a kertbe. Olyan úthálózatot kellett tervezni, hogy mindegyik kapu kapcsolódjon hozzá, de ne legyen mátrixszerű. Ezek a kör és ellipszis alakú járdák jól illeszkednek a koncepcióba is, mely semmilyen szimmetriát nem engedélyezett. Ennek az a nagy előnye, hogy a kert minden szögből más arcát tárja elénk, s e változatosság optikailag nagyítja a teret. Ugyanilyen hatást eredményez, ha a széleken magasabb teraszokat, szinteltolásokat képezünk ki.”

Csak tuját ne!

A hazai kertek leggyakoribb dísze, a tuja itt hiánycikk, Dezsényi szerint ugyanis e növény kertépítészeti szempontból az egyik legértéktelenebb fajta. „A tuja a legegyszerűbb kielégítési módja az emberek rendezett kert utáni vágyának. Egy parkban azonban olyan látványt kelt, mintha az utcán is az otthoni tréningnadrágot hordanánk.”

Dezsényi ugyanakkor magánkertekbe sem javasolja ezt a növényt, mivel északias hangulatot sugároz, és nincs dinamikája sem, azaz minden évszakban ugyanúgy néz ki. A tuja ráadásul túlságosan strukturált, szabályos fajta, pedig a növények legfontosabb feladata éppen az adott épület szögletességének oldása lenne. Érzékeny továbbá a szárazságra, védtelen a betegségekkel szemben, így gyakran megég, felkopaszodik.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek