[2008.03.11. 10:34]

„Másodrendű frissesség?”

Mi jellemző a magyar fogyasztókra? A hipermarket és diszkont felfogás. Aki megveszi a lejárt szavatosságú, „értékcsökkent” árut, azt hiszi jól jár, mert kevesebbet kell fizetnie, holott a lejárt szavatosságú árunak nem kisebb, hanem egyszerűen 0 Ft az értéke. Nincs „másodrendű frissességű” tokhal! A hal vagy friss, vagy romlott, nincs harmadik lehetőség. Azonban valamiféle késő-kádárista felfogás uralkodik még mindig az emberek fejében az elmúlt 20 év dacára, aminek középpontjában az apró előnyök „megszerzése” áll, esetleg valamilyen nagyobb veszteség ellenére is.

Ezekkel a bevezető gondolatokkal kezdte a konferenciát az első, gondolatébresztő előadó, Réz András, esztéta. Szerinte ma Magyarországon sok esetben senki nem érdekelt abban, hogy korrekt, megalapozott, tisztességes üzletek köttessenek, így viszont nehéz megvédeni a fogyasztókat, saját akaratuk ellenére.

A konferencia többi előadása persze nem volt ennyire szubjektív, és jobban kötődött az ingatlanszakmához, de mindenki igyekezett szemléletes példákkal és történetekkel fűszerezni mondandóját.

Növekvő szigor

Jámbor Attila, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának tanársegédje a jogszabályi háttér nyáron várható módosítása kapcsán az építésfelügyeletek és az építésfelügyelők növekvő szerepéről beszélt, bár ez a szerep még mindig igen csekély, hiszen jelenleg működő 20 építésfelügyelő helyett ez évtől is csak 42 lesz az egész országban. Az ellenőrzések száma és súlya mégis nő, és ettől jelentős minőségi javulást várnak a szakemberek.



Az új jogszabályt használhatóbbnak vélik a tekintetben is, hogy átláthatóbbá válik az építésfelügyeleti bírságolás rendszere: pontosan kiderül, ki milyen hiányosságért tartozik felelősséggel, akár a saját munkájáról, akár az építkezés más szereplőinek ellenőrzéséről van szó. Ha például nincs kivitelezési terv, az építtető, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a műszaki vezető egyaránt fizetni fog. Bevezetik a „visszaesők” rendszerét is, hiszen a 3 éven belüli újabb bírság már magasabb összegű lesz.

Minősítési rendszer a „közpénzmosás” ellen

Más-más oldalról ugyan, de egyaránt a szorosabban vett fogyasztóvédelemről beszélt Bánky Tamás, az ÉMI tudományos igazgatója és Baranoszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke: a minősítési rendszer fontosságáról, a megfelelési és minőségjelről és a fogyasztói szemlélet megváltoztatásának szükségességéről.

Az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kht. évek óta igyekszik elterjeszteni az önkéntes minősítés nyugaton már elterjedt kultúráját, ami a minőségi piac kialakulásához vezet. Azt remélik, hogy az igényes vásárló minősített vállalkozástól minősített kivitelezővel minősített anyagokból végeztetett munkát fog rendelni. Az ÉMI-minősítések szempontjai a jogi háttér, a műszaki megfelelőség és az építési kapacitás vizsgálata, hogy egy háromfős kőművesbrigád ne nyerhessen milliós tendereket esetleg közpénzmosási céllal. Ezért sokat várnak a közbeszerzési törvény módosításától is.

Jól nézd meg, kivel üzletelsz!

Az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekmények nagy részét az ingatlanpiaci joghézagok és a jogvédelem hiányosságainak kihasználásával követik el – mondta el Hidasi Gábor ügyvéd és Sári Mónika rendőr alezredes. Legnagyobb veszélyben azok az ingatlantulajdonosok forognak, akik hosszabb ideig távol vannak, mert ezalatt – leggyakrabban hamis személyazonosítóval, esetleg komoly maszkmesteri teljesítménnyel – eladhatják fejük fölül a házat, és az ez után következő rendőrségi és bírósági hercehurca sok-sok évig eltarthat. Sári Mónika örömmel jelentette be, hogy az elmúlt években – az e célból létrehozott Kaptár Csoport tevékenységének köszönhetően – az ilyen bűncselekménytípus visszaszorulóban van.

Amihez jogunk van

Décsi Gábor, a Direkt Mester ügyvezetője a jótállás és szavatosság kérdéseiről tartott előadásában elmondta: a felmerülő garanciális problémáknak 30 %-át a tulajdonosok maguk orvosolják, többnyire azért, mert egyszerűbbnek tartják a jelenlegi gyakorlat bosszúságainak elkerülését.
A szakember szerint a szolgáltatók (beruházó, kivitelező, alvállalkozó, üzemeltető, vevő és esetleg a közvetítő) bonyolult szerződéses viszonyai miatt nem látható át igazán, hogy egy-egy adott feladatot kinek kell ellátnia. Ezen segíthetne az, ha eleve háromoldalú megállapodás jönne létre a beruházó, a kivitelező és az üzemeltető között, így ha a kivitelező nem tud reagálni a jelentkező problémákra, az üzemeltető (akár a közös képviselő) egy ilyen szerződés birtokában megoldhatná azokat – a kivitelező költségére!

A konferencia előadói összességében egyetértettek abban, hogy az ingatlanpiacon és az üzemeltetés során felmerülő problémák kezelésének egyik legnagyobb gátja az, hogy az emberek nincsenek tisztában jogaikkal és kötelezettségeikkel, és sem idejük, sem lehetőségük nincs az „apróbetűs” részek tüzetes áttanulmányozásához. Ezért van szükség az állami, üzleti és civil fogyasztóvédelemre egyaránt.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek