[2008.03.06. 13:54]

Szabad az ár?

A biztosítótársaságok az ingatlanban és a benne lévő vagyontárgyakban keletkezett károknak vagy a javítási költségét, vagy az újraépítési, újrabeszerzési költségét térítik meg. Azt, hogy javításra vagy újjáépítésre kerülhet-e sor, minden esetben a kár mértéke dönti el. Naiv gondolat tehát azt feltétezni, hogy 25 százalékos tetőkárosodás esetén új fedelet kaphatunk a fejünk fölé.



A biztosító csak az eredeti állapot szerinti helyreállítás költségét téríti: ha például palafedés károsodik, akkor abban az esetben is annak költségét térítik, ha tetőcseréppel végzik a helyreállítást. A társaságok szinte minden esetben a helyszínen mérik fel a kárt, a szerelők és mesteremberek kiválasztásában viszont szabad kezet adnak.

Léteznek olyan kárfelmérési technikák is, amelyek segítségével telefonon keresztül is megállapítják a kár mértékét: egyszerűbb esetekben csupán annyit kérdeznek, hogy mi okozta a kárt, milyen épületrészben, milyen mértékű kár keletkezett (pl. hány cserép esett le a tetőről). Komolyabb kár esetén viszont mindenképpen tiszteletét teszi a biztosító szakembere, aki fölméri a keletkezett kár mértékét, és a helyreállításhoz szükséges költségeket.

Ha a javítás többe kerül, a különbözetért lehet nyaggatni a biztosítót, feltéve, hogy számlával is alá tudjuk támasztani a többletköltséget. Nézeteltérés abból szokott származni, hogy a helyreállításkor az eredetieknél jobb minőségű anyagokat használnak, vagy a kárfelmérésnél rögzítettnél nagyobb mértékű javítást végeztetnek.

Volt, nincs: csúsztatás az ingóságokkal

Megesik, hogy betöréskor vagy tűzkár esetén a tulajdonost „cserbenhagyja a memóriája” az ingatlanban lévő értéktárgyakkal kapcsolatban. A biztosító alapesetben minden bejelentést elfogad, de a vagyontárgy dokumentálásához, a kármegállapításhoz szükséges papírokat indokolt esetben bekérheti: az értékmeghatározáshoz szükség lehet a számlákra, a jótállási jegyekre, műszaki leírásokra. Ilyenkor jönnek jól a családi események alkalmával készült fényképek is. Tűz esetén ilyesmire nincs mindig szükség, mert a maradványok alapján valamilyen szinten mindig azonosítani tudják a károsodott vagyontárgyakat.

A műkincseket, antik bútorokat, szőnyegeket, gyűjteményeket, nemesfém tárgyakat a biztosítók nem veszik egy kalap alá a műszaki cikkekkel; míg ez utóbbiak értéke az idővel csökken, addig az előbbieké emelkedik. A károk nagyságát minden esetben szakértő méri föl.

Mikor van jutalom?

Bár a lakásbiztosítási díj összege alapesetben állandó és csak az infláció mértékével arányosan változik, vannak olyan biztosítótársaságok, amelyek a biztosítások díját a kármentes szerződésekkel rendelkező ügyfelek esetében évről évre csökkentik. Egyes biztosítók akkor adnak kedvezményt, ha egy éven belül nem történik káresemény. A díj mértéke a fizetés módjától, gyakoriságától függően is csökkenthető: ha például banki folyószámláról, évente utaljuk az összeget, akár 10 százalékot is spórolhatunk − bár az engedmények típusa és mértéke társaságonként eltérő.

A lakásbiztosításhoz kapcsolódó lakás-takarékpénztári szerződéssel lehetőség van a befizetett összeg visszatérülésére is, bár a lejárati életbiztosításokhoz hasonló konstrukció lakásbiztosítások esetében nem létezik.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek