[2008.03.05. 17:15]

Magasságkorlátozás – amiben nem követjük a szomszédokat

A „külső nagykörút” (Róbert Károly – Hungária – Könyves Kálmán krt.) ezen szakaszán még szigorúbb a a rendelet, mert itt közvetlenül a körút mellett legfeljebb 30, azon kívül legfeljebb 55 méter magas házak épülhetnek, nem számítva a toldalékokat. Ennek ellenére adott a Raiffeisen Bank még 2006-ban megbízást a Finta és Társai Építészstúdiónak egy olyan épületegyüttesre, melynek nagyobbik tornya 32 emeletes és 110 méteres lenne.

A XIII. kerület akkor is és most is erőteljesen támogatta a magasházépítést. Arató György, a kerület főépítésze most úgy nyilatkozott, hogy a környező fővárosok mind kialakítják a maguk modern arculatát, csak Budapest marad itt a maga 30 méterével, miközben Pozsony, Szófia vagy Bukarest elhagy bennünket. Szerinte a városnak és a kerületnek nagyon nagy szüksége van ezekre a regionális központokra, mint amilyen a Nyugati tér környéke, vagy amilyen – reményeik szerint - az Árpád-híd pesti hídfőjének területe lesz.

Úgy fogalmazott: ahogy a híd lábához épített két torony, a Duna Tower és a Europe Tower a kerület nyugati városkapujává vált, úgy alakulhat a Rendőrpalota környéke a kerület szívévé a maga közösségi tereivel, szolgáltató üzleteivel és nem utolsó sorban a parkolási gondokat enyhítő mélygarázsával. A torony tetején kialakítandó, kivételesen szép panorámájú kilátó, ahonnan az egész várost és a Budai-hegyeket belátni, olyasféle idegenforgalmi látványossággá válhat, mint az Eiffel-torony.

Levegőt!

Természetesen vannak a tervnek ellenzői is. A környékbeli házak lakói az elvesző kilátás miatt aggódnak, hiszen az ő korábbi csodás panorámájukat eltakarja az eléjük épülő torony. A Levegő Munkacsoport pedig elsősorban a légszennyezettség miatt ellenzi az építkezést.

Schnier Mária, a civil szervezet elnökhelyettese hangsúlyozta: a Budapest levegőjét így is a szükségesnél kevésbé tisztító légáramlatokat minden magasház „leárnyékolja”, ezért a területnek minél tágasabbnak, levegősebbnek kell maradnia. A Raiffeisen Banknak és más bérlőknek otthont adó hatalmas iroda és mélygarázs természetesen megnöveli a környék forgalmát és ezzel légszennyezettségét, nem beszélve a zajterhelésről, amit a hatalmas épületek visszaverése csak fokoz.

Megint a régi nóta? - a Finta nem enged a 110-ből...

Kérdés persze, hogy tényleg elkészül-e a két torony. Budapest korábbi főépítésze, Schneller István kifejezetten magasházellenes volt; az ő nevéhez fűződnek a jelenlegi szigorú szabályok. A lemondása után kinevezett ideiglenes főépítész, Beleznay Éva lapunk megkeresésére nem válaszolt, de korábban máshol úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem látja indokoltnak a felhőkarcolók építését. Összefügghet ez azzal is, hogy a mandátuma csupán átmeneti, az eredeti terek szerint csak március végéig szól.

Az viszont már elgondolkodtató, hogy a Raiffeisen Ingatlan Zrt. miért hallgat. Egy évvel ezelőtt még arról volt szó, hogy 2009-ben már be is költöznének az új székházba, most azonban az ügyben illetékes Molnár Ferenc nem válaszolt lapunk kérdéseire, Tölgyes Norbert üzletág-igazgató pedig az eddigi híradásoknak némiképp ellentmondóan úgy nyilatkozott, még nincs végleges tervük, illetve, hogy csak akkor állhatnak elő magassággal, ha majd tudják, mit akarnak.

A tervezéssel megbízott Finta Stúdió mindenesetre bizakodó, bár nem először érné kudarc ezen a területen őket, hiszen 2000-ben már terveztek egy 110 méteres épületet gyakorlatilag ugyanerre a helyre a Metropolitan Kft. megbízásából. Mezei Gábor irodavezető most kijelentette, semmi esetre sem mondanak le a Raiffeisen-épületegyüttes megépítéséről: korábban alternatív terveket készítettek és adtak be a Tervtanácshoz, illetve ugrásra készen várják a jogszabályi háttér változását.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek