[2008.02.28. 21:45]

Az új piac

A déli állam három év alatt elérte, hogy az elektromosáram-termelésének 3 százalékát már szélenergiával termeli meg, ami körülbelül 1 millió amerikai otthon ellátására elég. A texasi cégek csak januárban 700 millió dollárt invesztáltak a „széliparba”, mely korábban az elektromosáram-termelés marginális formájának számított.

Az egykori „olajfőváros” földrajzi adottságai kiválóak erre a célra, nemcsak azért mert az állam földrajzi adottsága folytán szeles, hanem mert gyéren lakott is. Az ódivatú szélmalmokat 20 emeletes háznagyságú szélturbinák váltották fel, amik a relatív kis szélmozgás esetén is képesek energiát termelni. Nem csoda, hogy egyre több olajmágnás fordul az alternatív energiaforrások felé, így Boone Pickens is, aki a világ legnagyobb szélfarmját készül megépíteni 10 milliárd dollárért, ami egy kisebb amerikai város teljes energiaszükségletét tudná fedezni.

A texasi szélfarmok 2/3-a egyébként – a nagyobb tapasztalattal rendelkező – spanyol, portugál, német cégek kezében vannak. Ráadásul amióta beindult a szélprojekt, Texas városa új lendületet kapott és az ingatlanárak is emelkedni kezdtek.



Texas modell lehet az egész Egyesült Államok számára, mely egyébként nem igazán jeleskedik a környezet megóvásában. Jelenleg az USA elektromosáram-szükségletének 1 százalékát fedezik szélturbinákkal, ami 4,5 millió otthon ellátására elegendő. Összehasonlításként Dániában az elektromos áram több mint 20 százalékát alternatív energiaforrásokból nyerik. A tervek nagyra törők. Washington 5–7 százalékra szeretné feltornázni az alternatív energia felhasználásának mértékét, tavaly például már 9 milliárd dollárt fektettek a turbinatelepítésébe, lekörözve a spanyolországi telepítéseket, akik egyébként a világ második legnagyobb szélenergia-piacának számítanak Németország után. A Fehér Ház 2007 és 2015 között további 65 milliárd dolláros fejlesztést tervez.

Az ellenérvek között szerepel, hogy a szélenergia felhasználása időnként költségesebb, mint a „hagyományos” kőolajszármazékok kitermelése, használata pedig időszakos és kiszámíthatatlan. A forró napokon, amikor az elektromosságra leginkább szükség lenne, általában szélcsend van.

A másik probléma, hogy a legtöbb elektromos áramot igénylő terület egyben a legsűrűbben lakott terület is, így nehezen képzelhető el hely hiányában, hogy a nagyvárosokba szélfarmokat telepítsenek, nagyobb távolságba pedig – egyes vélemények szerint – túlságosan drága lenne elvezetni az áramot. Fenti problémák orvosolására egy nemzeti átfogó tervet várnak az államtól, hasonlót, mint a vonathálózat megteremtésekor.