[2008.02.23. 18:12]

Ha Mohamed nem megy a hegyhez...

Amit a kormány nem mert meglépni, azt a piac elintézte: megszűnőben a támogatott lakáshitel. Ugyanis az utóbbi hetek, hónapok árfolyamváltozásai – értsd: a forint gyengülése – ellenére még mindig jobban megéri a piaci kamatozású devizahitel, mint a kormány által támogatott forinthitelt felvenni, legyen szó akár új, akár használt lakás vásárlásáról.
A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda adatai szerint 2007-ben a lakáscélú hitelek közel 10 százalékkal csökkentek, vagyis 546 milliárd forintra estek vissza. Ezen belül azonban a támogatott forinthitelek csökkentek drasztikusan, és a devizahitelek enyhén növekedtek.

A lakosság új hitelfelvételének a 90 százaléka devizaalapú – ez már a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) közös ajánlásából derül ki, amelyben a két intézmény vezetője a devizaalapú hitelek kockázataira és annak kezelésére hívja fel a figyelmet.



Sokszor mondtuk már, meg mondják mások is, de nem lehet elégszer ismételni: a devizahiteleknél a fő kockázatot az árfolyamváltozások jelentik. A forinthitelnél nagyságrendekkel alacsonyabb kamat rendkívül vonzó, ám mivel a devizában felvett hitelt forintban folyósítják és forintban is kell törleszteni, ez utóbbi összege folyamatosan változik a forint és a választott deviza (svájci frank, euró vagy éppen japán jen) egymáshoz képesti átváltásával. S bár hosszabb távra a gazdasági elemzők tavaly év végén azt jósolták, hogy a forint nem gyengül, sőt akár erősödhet is, az elmúlt hónapokban éppen az ellenkezője volt igaz. Hát majd meglátjuk.

A hitelfelvétel buktatója

Mindenesetre amikor valaki a hitelfelvételről dönt, egyfelől komolyan mérlegelje a saját jövedelmi helyzetét, hiszen a cél a hitel visszafizetése és nem a garanciaként felajánlott ingatlanok elvesztése. Másfelől mivel a pénzintézetek között rendkívül éles a verseny a lakáshitelezésben, érdemes több ajánlatot összehasonlítani, és a számunkra legkedvezőbbet kiválasztani. Tény, hogy az összehasonlítás a különböző kedvezményeket kínáló akciók és az egyes hitelkonstrukciók különbözősége miatt nehéz. Van azonban néhány kapaszkodó: elsőként a közel azonos hitelkonstrukciók THM (teljes hiteldíjmutató) értékeit hasonlítsuk össze.

Majd a számtalan, különböző elnevezésű banki díjról, a hitelfelvételhez kapcsolódó összes felmerülő költségről írásban kérjünk tájékoztatást. Kérdezzünk rá, hogy a THM számításánál ezeket mind figyelembe vették-e! Vegyük sorra a hitelfelvételhez kapcsolódó nem banki költségeket is, mint például a közjegyzői díj, a földhivatali eljárási díj. Fontos, hogy devizaalapú hitelek esetében a THM sokszor nem tartalmazza a svájci frankban vagy euróban megállapított, forintban fizetendő törlesztőrészletek konverziós költségeit, ezt tehát külön adjuk hozzá a költségekhez.

A THM természetesen nem tartalmazza a deviza- és kamatkockázatból fakadó változások hatásait sem, ezért erre külön gondoljunk. Havi banki kötelezettségünk tervezésénél ezért a szakemberek szerint érdemes a kezdetben megállapított törlesztőrészletre 5-10 százalék ráhagyással számolni és úgy mérlegelni a jövedelmi helyzetünket, hogy képesek leszünk-e éveken át pontosan törleszteni. Érdemes a választáshoz hitelközvetítőt igénybe venni, aki segít az ajánlatok beszerzésében, az összehasonlításban, de kalkuláljunk vele, hogy természetesen neki is van jutaléka, amit mi fizetünk.

A napi híradások szerint családok mehetnek tönkre a túlságosan csábító hitelakciók miatt, mert sokan nem számolnak például a változó alapú hitelkonstrukciók esetén azzal, hogy az számunkra kedvezőtlenül is változhat. Ám aki a fentiek szerint gondosan jár el, az elkerülheti a kellemetlen meglepetéseket.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek