Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Családok ezrei veszítik el lakásukat a bedőlő hitelek miatt
Ha a bank kopogtat

[2008.02.22. 18:17]

A magyar lakásállomány negyede jelzáloggal terhelt, új lakást pedig aligha vesznek készpénzre. A svájcifrank-alapú hitelek mellett ráadásul terjednek a jóval kockázatosabb jenhitelek. Ezzel párhuzamosan évente milliárdos nagyságrendben dőlnek be a kölcsönök.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
A tavalyi évben a bankok portfóliójának 94,6 százaléka volt problémamentes a korábbi 92,7 százalékhoz képest − derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett adatokból. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, régebbi nevén fekete- vagy BAR-lista) által nyilvántartott lakossági tételek száma 26 százalékkal nőtt, az új tételek száma meghaladta a 200 ezret. A lakosság lezárt és fennálló mulasztásainak száma 2007 végén meghaladta a 720 ezret. Már 2006 márciusáig is ötezer lakáshitel dőlt be, és jutott el a végrehajtásig, ami 15 milliárd forintnyi bedőlt hitelt jelent. A jelenlegi helyzet sem túl kecsegtető: a tavalyi évben körülbelül 40 ezer autóhitelt nem tudtak fizetni, és a lakáshiteleket is nagy számban mondták föl.

Milliárdos nagyságrend

A felmondott lakáshitelek nagyságrendjére vonatkozó konkrét adat ugyan nincs, de annyi biztos, hogy minden banknál több száz millió forint értékben értékesítenek bedőlt hitelekből álló „csomagokat”. Éves szinten mindenképpen milliárdokról van szó – vélekedik Jászberényi Tamás, a Stonehenge Bankház igazgatója. Történik ez azzal együtt, hogy ha valakinek nagyon nem érdeke az ügyfelek fizetésképtelenné válása és az ingatlanok megszerzése, akkor az éppen a bank – hangsúlyozza Földi Tamás, a Bankszövetség vezető közgazdásza, majd hozzáteszi: a bank mindent megtesz annak érdekében, hogy a hitel bedőlését megelőzze, haladékot ad, átütemez, de ha nem sikerül megegyeznie az ügyféllel, nyilván más eszközökhöz folyamodik.

Lejárt az idő
Lejárt az idő


Növekvő kockázat

A hitelkihelyezés mindettől függetlenül rendületlenül folyik. Hazánkban ráadásul aránytalanul magas a saját tulajdonban élők száma, szemben a nyugati példákkal, ahol jóval többen élnek bérleményben. A hazai pénzügyi fegyelem sem mérhető a nyugati országokéhoz, bár kivételek ez esetben is vannak: pár hónapja adtunk hírt arról, hogy Olaszországban családok ezrei veszítették el lakásukat banki hiteleik miatt.

Nő az olyan olasz családok száma is, amelyek nem bírják törleszteni hitelüket, és a bank elzálogosítja a házukat: Nápolyban, Comoban, Milánóban és Rómában egyaránt 20-30 százalékkal nőtt az elzálogosított lakások száma. Az arányok nálunk is rémisztőek: a lakások 25 százaléka hitellel terhelt, a tavalyi évben folyósított lakáshitelek felénél pedig a hitelösszeg meghaladta a fedezet értékének 70 százalékát.

A lakosság az árfolyamkockázattal sem számol, a kedvezőbb kamatozás miatt előszeretettel választja a devizahiteleket: az új hitelfelvételek 90 százaléka devizaalapú. Megdöbbentő adat az is, hogy amely kereskedelmi banknál (OTP és K&H) lehetőség van japánjen-alapú hitel felvételére, ott a teljes hitelállományon belül néhány hónap alatt 2 százalékra emelkedett a jenhitelek részaránya. Nem véletlen, hogy a PSZÁF és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már korábban is jelezte, hogy a piaci verseny erősödése miatt folyamatosan nő a hazai pénzintézmények hitelezési kockázata. A két szervezet egybehangzó véleménye szerint a kereskedelmi bankok fokozatosan lazítanak hitelezési feltételeiken, és egyre kockázatosabb termékeket fejlesztenek ki.

Ok az emelésre

A hiteligénylőket sajnos a mai napig az induló költségek és a havi törlesztőrészletek nagysága érdekli legjobban. A hitelek túlnyomó része ugyanakkor devizahitel, így a havi törlesztőrészletek már akkor emelkednek, ha a bank forrásköltsége drágul, azaz gyengül a forint árfolyama. A törlesztőrészletek akkor is növekednek – amennyiben a banknál kötött szerződés ezt tartalmazza – ha emelkednek a betéti kamatok, hiszen a bank forrásköltsége ebben az esetben is nő – magyarázza Földi Tamás.

A hitelek törlesztését egy jelentősebb összegű APEH-büntetés vagy egy válás is lehetetlenné teheti. A pénzforgalmi jogszabály ugyanis megszabja, hogy egy adott bankszámlát milyen sorrendben lehet megterhelni, akár a tulajdonos jóváhagyása nélkül is. Az APEH követelése például megelőzi a bank saját követelését, és a jogerős bírósági végzések is előnyt élveznek. Elég például egy válóper után nem kifizetni a volt házastársat, és máris inkasszó kerül a számlára.

Nagy Emese

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
A válság ideje alatt Ön szerint érdemes ingatlant venni?
Igen, mert már csökkent a használt lakások kínálati ára
Igen, mert jövőre már áremelkedés lesz a források drágulása miatt
Igen, mert a tőkepiaccal ellentétben, az ingatlan mindig stabil befektetés
Igen, de nem tudok hitelhez jutni a banki túlbiztosítás miatt
Nem, mert megszűnt a 0%-os önrész, és adóstárs is kell már hitelfelvételkor
Nem, mert a svájci frank hitel felfüggesztésével, drágább lett a törlesztés
Még nem. Kivárok