[2008.02.20. 12:55]

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a múlt héten ajánlásban hívta fel a figyelmet a jenhitelek fokozott kockázatára, drasztikus terjedésére. Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát, miközben a lakosság hitelfelvételének 90 százaléka devizaalapú. Ezen belül a jenhitelek részaránya gyorsuló ütemben emelkedik.

A tavalyi év végére a teljes háztartási hitelállomány 0,8 százalékát tették ki a jenhitelek, holott ilyen konstrukciók a lakossági piacon lényegében csak tavaly ősz óta léteznek. A decemberi új háztartási hitelfolyósításban a jenhitel aránya már meghaladta a 10 százalékot. Ezzel szemben más európai országokban ezen hitelek aránya jelentéktelen, a háztartási hiteleken belül sehol nem haladja meg az 1 százalékot.



Év végére két százalék

A japánjen-alapú lakáshitelt hazánkban elsőként az OTP vezette be, a K&H később bővítette termékkörét hasonló konstrukcióval. A jenhitel népszerűségét jól mutatja, hogy míg a teljes hitelállományban a jenhitelek aránya 0,8 százalékos volt, addig a K&H esetében ez a részarány tavaly év végére megközelítette a 2 százalékot. A kereskedelmi bank illetékese az Ingatlanmagazin.com kérdésére elmondta, hogy a tavalyi új jelzáloghitel-kihelyezései esetében az arány jóval magasabb volt, bár az 5 százalékot nem érte el. Az OTP megkeresésünkre elárulta, hogy tavaly ősztől folyósított jenalapú hiteleinek aránya az év végi, 1700 milliárd forintot közelítő lakossági hitelállományon belül 2 százalékos (34 milliárd forint) volt.

Alacsony kamat, magas kockázat

Az értékesítés felfutása főként annak köszönhető, hogy a jenhitelek kezdő törlesztőrészlete lényegesen alacsonyabb, mint az euró- és a svájcifrank-alapú hiteleké. A jenalapú hitelek ugyanakkor kockázati és pénzügyi stabilitás szempontjából is eltérnek az euró és a svájci frank alapú hitelektől. A japán jen napi árfolyamának hét éves idősoron számolt szórása (16,4 százalék) jelentősen meghaladja az euró (3,5 százalék) vagy a svájci frank (3,9 százalék) szórását.

A PSZÁF és az MNB közös ajánlása szerint ezért a hitelbírálat során figyelembe kell venni a törlesztőrészlet esetleges változásainak követelményeit. A szerződéskötés előtt a bankoknak kötelességük bemutatniuk az ügyfeleknek, hogy 20 százalékos árfolyam-elmozdulás és 1 százalékos kamatváltozás esetén hogyan emelkedhet a törlesztőrészlet, illetve annak jövedelemhez viszonyított aránya.

Ha nem szigorítanak, jöhet a szankció

A PSZÁF a jenhitelek elbírálásának szigorítása mellett piaci önkorlátozást is szorgalmaz. Bár ajánlása nem kötelező érvényű, a felügyelet szankciókat is kilátásba helyez, ha a helyzet nem változik, és a jenalapú hitelek kihelyezése ilyen ütemben folytatódik.

Mint Binder Istvántól, a PSZÁF főosztályvezető-helyettesétől megtudtuk, a felügyelet a kockázatosnak minősülő hitelek miatt pótlólagos tartalék képzését írhatja elő, azt megelőzendő, hogy az esetlegesen késedelmesen vagy egyáltalán nem visszafizetett jenhitelek más, rendesen törlesztő ügyfeleknek, illetve magának a banknak okozzanak problémát. A pótlólagos tartalék képzésének kötelezettsége a bankok számára nagyobb büntetés, mintha a felügyelet pár millió forintos bírságot szabna ki, mivel a tartalékolt összeget nem lehet forgatni, így profitot sem termel.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek