Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Lakópark: szegregáció vagy közjavak a magánszférában?
Sokszínű lakóparkokról feketén-fehéren 2. rész

[2008.02.11. 15:38]

Cséfalvay Zoltán „Kapuk, falak, sorompók – A lakóparkok világa” címmel írott könyve várhatóan késő tavasszal jelenik meg, amelyben sokféle szempontból elemzi a hazai és külföldi lakóparkokat, szociológiai, kulturális és gazdasági értelemben egyaránt. Ebből az apropóból beszélgetett vele az ingatlanmagazin.com. Szóba került a szegregáció, a dzsentrifikáció, a közjó, a budapesti városfejlődés évszázada, a negyven év értékrombolása és a várostervezés jelenlegi útvesztése.


  « 1 2 »  

A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s


2. A szegregáció kérdései és a közjavak a magánszférában

– Nem az-e a céljuk a lakóparkokban élőknek, hogy elkülönüljenek a várostól, vagyis elzárkózzanak más társadalmi csoportoktól?

– Nálunk a lakópark kérdésköre is átitatódott a szocializmus korának gondolkodásmódjával. E szerint: itt van az új elit, amely megpróbál elkülönülni a társadalom többi részétől, még lakóhelyében is, és behúzódik a menedzserrezervátumnak vagy elitgettónak gúnyolt lakóparkokba. Ám ha közelebbről nézzük, hogy kik laknak a lakóparkokban, akkor kiderül: nincs olyan, hogy a lakóparkok népe.

Sokféle lakópark van, nagyon különböző társadalmi összetétellel. Ha csak a lakóparki lakások négyzetméterenkénti árát vesszük – amely egyben megadja a lakók anyagi viszonyait is –, akkor azt látjuk, hogy ma nagyon széles skálán, 270 ezer és egymillió forint között mozog. Az elmúlt két évben épült lakóparki lakások majdnem fele 330 ezer forint alatti, de egytizedük 500 ezer forint feletti négyzetméteráron kelt el.

Cséfalvay Zoltán
Cséfalvay Zoltán
Neubauer Rudolf


– A társadalmi különbségek miatt kialakulhatnak feszültségek a szegényebb rétegek és a betelepülő gazdagabb rétegek között.

– A szegregáció jóval kisebb, mint ahogyan az előítéletek vagy a blikkfangos szalagcímek sejtetik. A helyzet nem az, hogy van egy alacsony státuszú kerület, és abban megbújik egy-két lakópark, ahova az újgazdagok beköltöznek. A magas státusú kerületekben olyan lakóparkok épülnek, ahova a tehetősebb telepednek le, míg az alacsonyabb státusú peremi kerületek lakóparkjaiba kevésbé tehetősek költöznek. A lakóparkok lakossága a falak és a porták ellenére sem különbözik élesen a környék vagy a kerület társadalmi összetételétől.

– De sokan azt mondják, hogy a város egységét, városképét, mindennapjait is negatívan befolyásolják az elzárkózó lakóparkok.

– A hagyományos társadalomkritikai nézőpont szerint a lakóhelyi szegregáció negatív jelenség. A lakóparkok elkülönülése azonban két szempontból is eltér az eddig ismert szegregációs jelenségektől. Egyrészt nem a szegényebbeket szorítják be a leromlott negyedekbe, hanem a tehetősebbek magukat zárják be a lakóparkok falai mögé. Másrészt ennek a bezárkózásnak és a falakon belüli közjavak fenntartásának az anyagi terheit nem közpénzből, hanem saját forrásból finanszírozzák. Miért baj az, ha az emberek biztonságos és élhető környzetet akarnak teremti családjuknak?


  « 1 2 »  

Szóljon hozzá a cikkhez az utolsó oldalon!

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön a pénzügyi válság melyik vélt vagy valós főbb hatásától fél a legjobban?
Befagyasztják a béreket
Sokkal kisebb lesz a nyugdíjemelés mértéke
Csökken a bankok hitelezési aktivitása
A hitelhiány miatt csődbe mehetnek a kis- és a középvállalkozások
Jelentősen nőnek a banki kamatok
Az árfolyamváltozások miatt, arányaiban többet kell majd törleszteni
A PM csak 6 és nem 13 millió Ft-ig garantálja a betétek kifizetését
A kormány elhalasztja az adócsökkentést és az Új Tulajdonosi Programot
Ismét rész-, vagy teljes államosítás lesz
Felgyorsul az infláció, gyengül a Forint
A Budapesti Értéktőzsde lenullázódik vagy külföldi kézbe kerül
Vészesen csökken az ország devizatartaléka
Nem félek a válságtól. Most érdemes befektetni