[2008.02.05. 09:07]

A PSZÁF ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy már korábban közleményben és a pénzintézeti vezetőknek küldött körlevélben is felhívta a figyelmet a jenhitelezés kockázataira. A szervezet elnöke, Farkas István már azt is megemlítette, hogy a felügyelet várhatóan magasabb tartalékolási kötelezettséget ír majd elő a pénzintézeteknek. Ez pedig a bírságnál is „súlyosabb intézkedés”, mert „keményebben érinti a profitabilitást”.

A szakértők aggodalmát az indokolja, hogy a jen árfolyama sokkal mozgékonyabb más valutákénál, így a bedőlés valószínűsége is nagyobb a jenhitel esetén. A kockázat azért fokozottabb a jenhitel esetén, mivel az – ellentétben az euróval vagy a svájci frankkal – nem egyidőben gyengül a forinttal. Így a jen árfolyamának ingadozása a forint/euró árfolyam-ingadozásnak két-háromszorosa is lehet.

Ráadásul a japán valuta a spekulatív devizapiaci kereskedés fontos eszköze: a carry-trade során a nagybefektetők nagy mennyiségű, alacsony kamatozású jenhitelt vesznek fel, azt átváltják egy magas kamatozású valutára, például forintra, és magas kamatú betétekben, állampapírokban helyezik el a pénzt. Ha viszont erre reagálva szigorodik a japán monetáris politika, úgy elindulhat a jen erősödése.

Ugyanakkor jelenleg a jenhitelek törlesztőrészlete a legkedvezőbb, mivel a japán kamatszint rendkívül alacsony, az alapkamat is mindössze 0,5 százalék. A jenben felvett hitel törlesztőrészlete még 15 százalékos árfolyamerősödés esetén is alig éri el a svájci frankban felvett kölcsönét. Hosszú távon tehát a tartósan alacsony kamatú jenhitelesek nagy valószínűséggel jól járnak, de számítaniuk kell arra a lehetőségre, hogy átmenetileg magasabb törlesztőrészletet kell fizetniük – vélekedett a lap.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek