[2008.01.03. 16:02]

Áttelepülni vagy pénzt mosni?

A helyi ingatlanos cégek az USA-ból és újabban Venezuelából áttelepült milliomosok megjelenésével magyarázzák Panamaváros látványos fejlődését. Az Egyesült Államok kábítószer-ellenes csoportja szerint viszont csak arról van szó, hogy a kolumbiai drogbárók itt mossák a pénzüket. Summa summarum a sok frissen épült luxus lakóépületben a lehúzott rolók azt jelzik, hogy sok épület üres, vagy be sem lett fejezve, mint például a 104 emeletesre és 200 millió dolláros költségvetésűre tervezett „Ice Tower”.

A Sam Taliferro ingatlanügynökség adatai szerint várhatóan 11 ezer új apartman fog megépülni 2010-ig Panamavárosban, vagyis kétszer annyi mint amennyit Miamiban építettek 1995 és 2000 között. Habár a hajóforgalom növekszik, és a csatornát is kibővítik egy 5 milliárd dolláros projekt keretében, Panama gazdasági helyzete továbbra sem indokolja azt az építkezési lázat, ami újabban itt tapasztalható. Hogy miért?

Panamaváros kapós a kolumbiai drogbárók körében

Washingtonnak valamelyest igaza lehet abban, hogy a városállam ingatlanfejlesztésének ötöde pénzmosás céljából történik. A legtöbb vállalkozó nem kérdezi honnan jön a pénz. Enrique Montenegro, az Anti Korrupciós Front vezetője szerint: „megveszik az ingatlanokat, hogy itt tudják tartani a találkozóikat, utána pedig egyszerűen kiadják a lakásokat.”

Panama őrizetlen erdős határa, valamint számtalan szigete remek lehetőséget nyújt a drogbárók futárainak, hogy a Kolumbiából érkező drogszállítmányok kiindulópontja legyen az USA, Mexikó és Dél-Amerika felé. A laza bevándorlási törvények, valamint a jól szervezett légi közlekedés megkönnyíti a mexikói és a kolumbiai kartellek találkozását. A kolumbiaiaknak ráadásul vízumra sincs szükségük ahhoz, hogy átmenjenek Panamába. Így nem volt meglepő, hogy amikor 2007 szeptemberében elkapták a kolumbiai drogbárót, Jose Urregot Chapera szigeten álló 12 millió dollárra becsült villájában.

A szakértők szerint az „álberuházások” veszélyesen felduzzasztották az ingatlanszektor forgalmát egy olyan városban, ahol a népesség 40 százaléka 2 dollárnál kevesebb pénzből él egy nap. Sok érdekcsoport és ellenzéki politikus vádolja a kormányt azzal, hogy túl könnyen adja ki az építkezési engedélyeket, és nem vetik össze a kérelmek számát a valós igényekkel. Panama főállamügyésze szerint a kormány nem elég erős az ingatlanpiaci boom megállításához. Ana Matilde Gomez úgy látja, hogy „a kormány csak arra koncentrált a ’80-as, ’90-es években, hogy megfékezze a bankszektorban elharapódzó pénzmosást, de a pénzszektoron kívül már tehetetlen volt.”

A Hugo Chavez elől menekülök is fellendítették az ingatlanpiacot

Jó hír a panamai építőiparnak, hogy egyre növekvő számban költöznek át a városállamba gazdag venezuelaiak, akiknek nem tetszik az a politikai irányváltás, hogy elnökük, Hugo Chávez országukat a kommunista Kuba képére akarja formálni. Az előző évek tendenciáit követve 2007-ben csaknem 15 ezer venéz telepedett le a panamai kormány adatai szerint, miáltal a luxusingatlanok kihasználtsága is növekedett.

A venezuelai gazdagoknak nemcsak a karibi életstílus tetszik, hanem az is, hogy a kormány nem korlátozza őket magántulajdonjoguk gyakorlásában. „A vásárlóink 80 százaléka külföldi, azon belül is 75 százalék venéz” – mesélte Jorge Blaisdell ingatlanügynök, aki egymaga 500 házat adott el egy év alatt, 300 és 800 ezer dollár (50 és 136 millió forint) közötti áron Panamaváros külterületein. A Panamába visszavonuló amerikai nyugdíjasok jellemzően a hűvösebb, hegyes vidékeket választják a főváros helyett. Az ingatlanpiac a 2007-es évben a gazdasági növekedés 9 százalékát adta. (Reuters)