[2007.12.29. 17:52]

Egyre több lakás – de ki fog bennük lakni?

Hazánk népessége 2007-ben körülbelül 10.000 lélekkel fogyatkozott meg, már alig vagyunk 10 millióan. Az egyre kevesebb emberre azonban egyre több lakás épül: a KSH adatai szerint 2007-ben csaknem 7 százalékkal több lakásra adtak ki építési engedélyt, mint 2006-ban; a növekedés különösen a fővárosban látványos. A lakások alapterülete ugyanakkor folyamatosan csökken, Budapesten átlagosan 62, országosan 86 négyzetméter.

Jelentős áremelkedés ugyanakkor csak az új építésű lakások (7 százalék) és egyes kerületek panellakásai (XI. és XIV. kerület) esetében volt tapasztalható. Egyre kevesebb a lakóparkok építésre alkalmas telek is, így bizonyos kerületekben (IX., XI.) ezek árai is megemelkedtek. A beruházók ugyanakkor ráébredtek, hogy a túlkínálat miatt az árnövekedésért cserébe a legmagasabb minőséget érdemes nyújtani; 2007-ben azok a lakóparkok értek el nagyobb népszerűséget, ahol nemcsak változatos szolgáltatáspalettát, hanem életmód-változtatási lehetőséget is kínáltak; nem véletlen, hogy számos Duna-parti lakóparkot adtak át (pl. Csepel, Római-part, Újpest).

A beruházók ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy az ő költségeik növekedését (8-9 százalék) nem fedi a 7 százalékos átlagos lakásár-emelkedés. Negatívan hatott a fejlesztésekre az építőipar válsága is; az ágazat termelésében 17,9 százalékos csökkenés következett be, áraik viszont tavalyhoz képest 5 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy akik befektetési céllal vásároltak lakást 2007-ben, kis körültekintéssel igen rentábilis üzleteket köthettek.

Fellendülő szállodaipar – lesz elég turista?

A 1,5 milliárd euró 46 százalékát kereskedelmi célú ingatlanokba, 42 százalékát irodaépületekbe, 5 százalékát szállodákba, 4 százalékát ipari beruházásokba fektették; ezek az arányok azonban minden bizonnyal megváltoznak. Ugyanis amíg az ipari-logisztikai beruházások kihasználtsága jelentősen romlott, a lakáspiac stagnált, addig a lakástúlkínálat és az építőipar válsága miatt 2007-ben az irodaház- és szállodafejlesztések egyértelműen jobb üzletnek bizonyultak.

Az év folyamán tucatnyi budapesti és vidéki luxusszálloda megépítéséről döntöttek; megjelenik majd a Marriott-lánc Courtyard márkája, lesz új Ramada és Hilton szálloda, hotelt épít a lakópark-beruházó spanyol Martinsa-Fadesa, és ilyen irányú terveket dédelget az Autóker is.

Hazánkban tehát továbbra is a spanyol, amerikai, brit, osztrák és német cégek bizonyulnak a legaktívabb befektetőknek, akik Magyarországot gyakran egy piacként kezelik Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával. 2007-ben is közkedvelt befektetési forma maradt a land banking, mely az építési telkek, bontásra ítélt épületek megvásárlását jelenti hosszú távú befektetési céllal, s ez a magyar piacba vetett kétségtelen bizalom jele.

A külföldi cégek 2007-ben ráadásul növekvő érdeklődést mutattak a fővároson kívüli területek – főleg Budapest agglomerációja – iránt. A Balaton és a bevásárlóközpontok pedig főleg az izraeli befektetőket csigázták fel, akik számára hazánk Japán után a második legkedveltebb befektetési helyszín lett.

Pesszimizmus 2008 – megadjuk az esélyt, hogy kellemesen csalódjunk

2007-ben azonban nemcsak a beruházók, hanem a vásárlók is óvatoskodtak; kevesebben vettek fel lakáscélú hitelt, mint 2006-ban. Ez nem csak az év közepére érezhetővé váló gazdasági megszorításoknak köszönhető; a felmérések szerint a magyarok ingatlanvagyona átlagosan háromszorosa lett nettó pénzügyi vagyonuknak, s az arányok ilyetén eltolódása nem kedvez a hitelfelvételnek.

Ennek köszönhetően a bankok már az év elején minden eddiginél erősebb kampányba kezdtek lakáshiteleik népszerűsítésére, s több bank is a kezelési költségek elengedésével, illetve egyéb kedvezmények biztosításával próbált ügyfeleket szerezni. A lengyel és amerikai hitelválság ugyan nem fenyegeti közvetlenül Magyarországot, de egyes elemzők szerint elbizakodottság lenne azt gondolni, hogy Kelet-Közép-Európa legnagyobb ingatlanpiacának, illetve egy globális ingatlanszereplő hazai piacának válsága nem gyűrűzik be hozzánk 2008-ra.

A tervezett ingatlanadó bevezetésének elhalasztása miatt számos nagy volumenű változással csak jövőre kell számolni: valószínű, hogy a 100 millió forintnál többet érő lakások és üdülők 100 millió forint feletti részére a magánszemélyeknek hasonlóan a cégeknek is luxusadót kell fizetniük. Számítani lehet arra is, hogy a szaktárca a beruházóktól nagyobb, élhetőbb lakószobák kialakítását követeli, s ez minden bizonnyal áremelkedéssel jár majd. Január 1-jétől pedig már csak nagyon szűk kör élhet a lakásszerzési kedvezménnyel: csak akkor nem kell adót fizetni a jövedelem azon része után, melyet az átruházó saját maga vagy közeli hozzátartozója részére lakáscélú felhasználásra fordított, ha idősotthonban történő lakrészvásárlásról, vagy egyenes ági rokon elhelyezéséről van szó.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek