Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Hitelképtelen falvak adósságcsapdában
A határ mentén súlyos a helyzet

[2007.12.17. 17:51]

Szabolcsban a települések egyharmadán nem kapnak hitelt az emberek. Bár jönnek erdélyi magyarok, ők a nagyobb településeken vesznek lakást. A falvakban halott az ingatlanpiac. Talán majd a turizmus segít. De mikor?


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Pislákoló lehetőségek
Pislákoló lehetőségek
(illusztráció)
Keleten a helyzet változatlan

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 227 településéből kb. 150-160 településen helyeznek ki hitelt a bankok, és 70-80 településre, vagyis csaknem a megye egyharmad részére nem. Ez utóbbiak közé tartoznak az 500-1000 fős, vagy a még kisebb lélekszámú, akár 300 fős falvak is, amelyek főleg a határ menti részeken helyezkednek el, ahol az ingatlanpiac nemhogy pang, hanem egy helyben áll, mint a csökönyös szamár.

De miért is indulna meg? A munkalehetőség kevés, a gazdasági fellendülés elkerüli a térséget, a közeli Partiumból érkező magyarok sem itt vesznek házat, lakást, hanem ahol az ingatlanpiac működik, ahol jó a közlekedés, vagyis a nagyobb településeken, a megye belső részein.

Az etnikai arányokat nézve e települések lakosságának 20-30%-a roma származású, amely a mélyszegénységet erősíti, hiszen közöttük alig-alig található szakképzett munkaerő.

E területeken a négyzetméterárak 30 ezer forint körül mozognak, vagyis egy átlagos állapotú és nagyságú ház értéke kb. 3 millió forint. Ha az érték 50%-át nézzük, amire lehetne hitelt kapni, az 1,5 millió forint, abból nem lesz felújítás. Például Zajtán, a határ menti kisváros, Csenger mellett ha egy ház 3 milliót ér, akkor ugyanez az ingatlan Nyíregyházán 15-20 millió forintba kerül. És még nem is beszéltünk a budapesti ingatlanárakról!

Eladó ingatlanok Nagyecsed környékén
TelepülésHázTelekSzobák számaÁr
Kocsord120 nm 2200 nm 3 8 millió Ft
Mánd70 nm 1900 nm2 6.8 millió Ft
Fábiánháza96 nm 2569 nm43.5 millió Ft
Fábiánháza149 nm 845 nm 2 + 1 fél 3.9 millió Ft
Nagyecsed130 nm 2800 nm2 + 2 fél 9.9 millió Ft
Nagyszekeres104 nm 2520 nm 3 6.5 millió Ft
Csenger120 nm 600 nm 5 14 millió Ft
Csengersima105 nm 1998 nm3 11 millió Ft
Géberjén120 nm 825 nm4 3.8 millió Ft
Kattintson a táblázatra a teljes méretű megjelenítéshez!


Ördögi kör, de talán az egyszerűsített hitel

Ráadásul fenn is kell tartani ezeket a házakat, karbantartásra minimálbérből, segélyből nem telik, így az ingatlanok állaga tovább romlik. Hiába adná el a tulajdonos a házát, hogy olyan településre költözzön, ahol akad munkalehetőség, ha senki sem veszi meg, ördögi kör, kitörni szinte lehetetlen.
Pedig ezek a házak komfortosak: többnyire a fűtés konvektorral működik, hiszen bent van a gáz a házban, de inkább cserépkályhával fűtenek, fát pedig a környékről „szerzik” be.

2002-ben az ingatlanboom után itt is számolatlanul vették fel a szabad felhasználású, államilag támogatott hitelt szocpolos lakásokra, de kocsit vásároltak belőle, a ház állagával nem törődtek. Törleszteni nem tudnak, fejükre nőtt az adósság.

Megoldásnak tűnhet a hitelkiváltás, amikor a sokféle hitelt egyszerűsített hitellé alakítják a bankok, amelyik többek között kedvezőbb kamatozású is, így például ha egy adós havonta 40 ezer forintot törlesztett 4-5 bank felé, akkor az egyszerűsített hitel után havi 25-30 ezer forintot kell fizetnie.

Kitörni a turizmusba!

Demeter Tibor a Demeter Ingatlanközpont tulajdonosa szerint – mivel munka nincs, legjobb esetben a kőműves a csúcsvállalkozó, a mezőgazdaság lenullázva – a kitörési pont a turizmus lehet, de ehhez is „ideális” falvak kellenek. Két alapszempont a meghatározó: egyrészt milyen a település lakosságszerkezete, másrészt hogy a falu milyen természeti környezetben fekszik.

Ha a falu rendben van, jöhet a ház! A 70-es, 80-as években tömegesen épült ún. gázszilikátházak nem vonzzák a vevőket. Ezek anyaga a vasgyártás végtermékéből származik, és mára bizony előfordul, hogy elfárad az „anyag”, vagyis bár tudományosan nincsen bizonyítva, kisebb-nagyobb repedések jelennek meg a főfalakon, néhol csak hajszálról beszélhetünk, néha a kezünk befér, így teherbíró funkciója megszűnik. De a kilencvenes években épült többszintes hodályok sem túl romantikusak. Nyaralónak a régi, hangulatos parasztházak az ideálisak.

A kisfalvak idegenforgalmát két úton lehet fellendíteni. Vagy önkormányzati keretek között, talán a turizmus fejlődését elősegítő kistérségi programok segítségével, amelyeket uniós forrásokkal egészítenek ki, vagy magánbefektetők jöhetnek szóba.

Utóbbiak ideális esetben több házat felvásárolnának, és bérbe adnák vagy az Alföldről érkező nyaralóknak vagy holland, német turistáknak. De mivel senki sem tudja, hogy mi lesz jövőre, ezért aztán óvatosak a befektetők is. Az a bizonyos kézifék be van húzva, jó tíz év kell ahhoz, hogy a turistaparadicsomok megvalósulhassanak, vagy legalábbis a falvak elinduljanak előre.

Farkas Tibor

Hozzászólok a cikkhez!  

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:
Szavazás
Ön a pénzügyi válság melyik vélt vagy valós főbb hatásától fél a legjobban?
Befagyasztják a béreket
Sokkal kisebb lesz a nyugdíjemelés mértéke
Csökken a bankok hitelezési aktivitása
A hitelhiány miatt csődbe mehetnek a kis- és a középvállalkozások
Jelentősen nőnek a banki kamatok
Az árfolyamváltozások miatt, arányaiban többet kell majd törleszteni
A PM csak 6 és nem 13 millió Ft-ig garantálja a betétek kifizetését
A kormány elhalasztja az adócsökkentést és az Új Tulajdonosi Programot
Ismét rész-, vagy teljes államosítás lesz
Felgyorsul az infláció, gyengül a Forint
A Budapesti Értéktőzsde lenullázódik vagy külföldi kézbe kerül
Vészesen csökken az ország devizatartaléka
Nem félek a válságtól. Most érdemes befektetni