[2007.12.13. 18:59]

Az önkormányzatok nem vetik ki

Hogy lehet, hogy miközben a kormány a luxusadó bevezetésének tervezésekor (2005 évi CXXI. törvény) több mint egymilliárd forint bevételre számított (a fele csak a fővárosból), addig a leggazdagabb város kasszájába se folyt be a tervezett összeg egytizede sem?

Sőt a legtöbb önkormányzatnál a 2008-as költségvetési koncepcióban sem számolnak a luxusadóval. Annak ellenére sem, hogy 2008. januártól a luxusadó tárgyát kibővítette az Országgyűlés által megszavazott adócsomag, így jövőre már nemcsak a magánszemélyek, hanem a vállalkozások tulajdonában lévő lakások és üdülőingatlanok után is fizetni kell a luxusadót. (Miközben ezen adónem fizetése alól mentes marad a Magyar Állam, a helyi és a kisebbségi önkormányzatok.)



Az adó kivetésének szabályai lényegében nem változtak. Az önkormányzat értékövezetek alapján megállapítja a négyzetméterárat, néhány korrekciós tényezőt figyelembe vesz, majd mindezt megszorozza a négyzetméterek számával. Ha az ingatlan értéke 100 millió felett van, akkor az efölötti rész 0,5 százalékát kell befizetni.

A luxusadóból levonható az építményadó

Van azonban még egy szabály, amiről úgy tűnik, hogy kevesen tudnak, és ez a válasz a bevezetőben feltett kérdésre is. Nevezetesen, hogy a fizetendő luxusadóból levonható a lakóingatlan után az adóévre, az adóalany terhére megállapított és az általa megfizetett építményadó összege. Amennyiben az adózó fizetési kötelezettsége magasabb, vagy azonos mértékű a fizetendő luxusadóval és a terhére megállapított építményadót megfizeti, úgy nem keletkezik luxusadó-fizetési kötelezettsége.

Vagyis ha valaki építményadót is fizet, nincs szüksége a luxusadó alóli kibújás érdekében például arra, hogy a nagyobb értékű ingatlanját társasházzá alakítsa át.

Építményadót 2008-tól már azoknak a vállalkozásoknak is fizetniük kell, akik eddig valamilyen mentességben részesültek, mivel – ahogy ezt a megszűnt helyi adókedvezményekről szóló cikkükben olvashatták – az adómentesség már csak a magánszemély tulajdonát képező, maximált alapterületű, nem lakás célra használt építmények után adható.

Nem mindenkinek kell fizetni

Emlékeztetőül: építményadót sem mindenki fizet. A törvény ugyanis csak az adó kivetésének a lehetőségét adja meg a helyi önkormányzat számára, mégpedig az illetékességi területén lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület vagy épületrész után. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában.

De mentes az adó alól többek között a szükséglakás, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 négyzetméter. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően változhat: vagyis lehet az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Ebben az esetben az adó mértékének felső határa 900 forint/négyzetméter, amit 2005-től az önkormányzatok az inflációval növelhettek. Az adó alapja lehet az építmény korrigált forgalmi értéke, ebben az esetben az adó mértékének felső határa a korrigált forgalmi érték 3 százaléka. Az adó felfüggesztése is kérhető, ha valaki betölti a 65. életévét, vagy életkorától függetlenül legalább 67 százalékban rokkant, vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek