|
Az életjáradék-program a profitról szól, nem a teadélutánról!
Te kit választanál? Érzelem és értelem 1. rész
[2007.12.07. 13:51]
Nincs jogszabályi háttere a „lakásért életjáradék” programoknak, a nyugdíjasok többsége tájékozatlan. Ráadásul ez a házasság egy életre szól, nem lehet belőle kiugrani. A döntésben az érzelem és az értelem csap össze. Az állami ellátórendszerben kevesen bíznak, a nyugdíjasoknak is meg kell tanulniuk az öngondoskodás fogalmát.
Nagy a társadalmi közöny, az érdektelenség Nézzük röviden, hogy az életjáradék programnak miért van létjogosultsága! A rendszerváltás után pár százezer forintért a szegényebbek is megvehették a lakásukat, de később a nyugdíjuk értékállósága folyamatosan csökkent, nehezen képesek fenntartani a lakást, jövedelmüket erősen erodálja az infláció, az áremelkedések és a drasztikus energiaköltség-növekedések. Életjáradék: ki nyert, ki vesztett vele?
Életjáradékos szerződéseket már a Kádár-korszakban is kötöttek az emberek, igaz, akkor magánszemélyek magánszemélyekkel. Eltartási szerződésnek hívták ezeket, s igen csekély jogi szabályozás állt mögöttük. Ez a gyakorlat sok keserves tapasztalatot szült.
Később az önkormányzatok kínáltak életjáradékot lakásért, nagyon jelentéktelen összegért. Nem volt kikötve az inflációkövetés sem. Sok régi szerződés eredményeképpen ma néhány ezer forintos „járadékért” kapta meg az önkormányzat a nyugdíjasok lakását. Mentálisan és fizikai állapotunkat tekintve Európa középmezőnyébe tartozunk, az idős emberek gyerekei meg időhiány és anyagi okok miatt nem képesek róluk gondoskodni. Ráadásul az egészségügyi ellátó rendszerünk is lerobbant, nem EU-konform. Romokban az egészségügy? A fekvőbeteg és járóbetegellátás – a felmérések szerint - romokban hever, míg e szolgáltatók bár pénzes, de legalább létező ápolási-gondozási szolgáltatásokkal rukkolnak elő. Az állami ellátó rendszer alternatívájaként, amiért egyszer már egy életen át fizettek, most fizetnek még egyszer, igaz, jóval magasabb színvonalú szolgáltatást kapnak cserébe. Mindemellett az állam nem szállhat szembe a társadalmi folyamatokkal: az elöregedés oda vezet, hogy a nyugdíjpénztárak a megfogyatkozó aktív polgárok adóiból és az értékpapírok hozamából hosszabb távon nem képesek tovább finanszírozni a nyugdíjjáradékokat.
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |





