[2007.11.21. 11:13]

Szélhámosság vagy a nincstelenek otthonhoz jutási esélye?

Szélhámosság vagy a nincstelenek otthonhoz juttatási esélye? Ez is, az is, attól függően, hogy kik és milyen szándékkal állnak a háttérben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mindenesetre aktuálisan fontosnak tartotta, hogy érdemben tájékoztassa az érdeklődőket a fogyasztói csoportokkal, vásárlói klubokkal kapcsolatos kockázatokról.

Mi a lényege?

A vásárlói klubok lényege, hogy önkéntesen, közös érdekből társulnak azok a személyek, akik például lakást szeretnének maguknak. Mindenki időről-időre – például havonta – befizet a csoport kasszájába egy bizonyos összeget, és abból egyvalakinek a klub vezetősége megveszi a lakást. A szerencsés „nyertes” személyét általában sorsolással döntik el. Részben tehát a szerencsétől, a véletlentől függ, hogy ki kerül sorra a kiválasztásnál.

Így fordulhat elő olyan, hogy valaki már az első havi befizetés után beköltözhet új otthonába, míg másoknak akár 15 évig is várniuk kell erre a napra, és közben természetesen folyamatosan fizetnie. A vásárlói kluboknak éppen ez a legfőbb bajuk. Hiszen akik nem kapnak lakást, előbb-utóbb csalást feltételeznek, ezért általában úgy döntenek, hogy akár az addig befizetett pénzük vesztése árán, de kiszállnak a körből.

Ellenben ha egyre többen szállnak ki a klubból, akkor felborul az érdekközösség. A szervezők pedig ilyenkor megpróbálják legalább a munkájuk jogos ellenértékéhez, a szervezésükhöz járó költségekhez hozzájutni.

Csakhogy értelemszerűen mást tartanak jogosnak ők maguk, mint a csalódott tagok. Az ügy tehát gyakran a gazdasági bíróságon landol.

Fogd a pénzt és fuss!

Miként lehet ezt megelőzni? Ha tisztában vagyunk vele, hogy a fogyasztói csoportok működése jelentékeny kockázatot rejt magában a fogyasztók számára, ami abban rejlik, hogy a tagokban belépéskor nem mindig tudatosul kellő mértékben a kilépés gyakorlati lehetetlensége.

A hatályos jogszabályok alapján ez a tevékenység nem pénzügyi szolgáltatás, így nem minősül pénzkölcsön nyújtásának, vagyis sem a szervezőket, sem a tagokat nem védik azok a jogszabályok, amelyek például egy hitelszerződés résztvevőit igen. A csoportszervező társaságok sem a fogyasztói csoport keretében, sem azon kívül nem nyújthatnak hitelt.

(Az elmúlt évek során több olyan esettel találkoztak a felügyelet munkatársai, amikor az ügyfelek hitelfelvétel reményében csatlakoztak a vásárlói klubhoz. Lehet tehát, hogy a szervezők ügynökei szóban hitelnyújtást ígértek nekik, vagy ilyen látszatot keltettek, de megismételjük: a fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt.)

Ezek a szerveződések tehát nem többek, de nem is kevesebbek, mint ideiglenes vásárlási társulások, közös érdekeltségű személyek egyesülésén alapulva. A cél pedig az, hogy bizonyos javakat – így például lakást – alacsony részletfizetési összeg és viszonylag hosszabb futamidő mellett szerezzenek meg.

A csoportszervezők által kialakított konstrukcióban a vásárlói joghoz való hozzájutás jellemzően attól is függ, hogy a belépett tag milyen magas összegű előtörlesztést tud vállalni. Vagyis aki többet, az előnyt élvez, a sorsolásnál például kétszer akkora valószínűségi esélyt kap, mint aki kevesebbet. A megkötendő szerződés szerint azonban mindenképp havi rendszerességgel kell törleszteni a későbbiekben elnyerésre kerülő vásárlói jog részleteit, hogy az ebből képzett pénzalap lehetővé tegye a további vásárlói jogok kifizetését.

A jogszabály azért mégis megpróbál a rendesen fizetőknek valamiféle védettséget adni, ezért a magukat meggondoló csoporttagok a szerződést jogkövetkezmény nélkül kizárólag az aláírást követő 3 napon belül tudják felbontani.

Amennyiben a csoporttag nem fizeti a havi törlesztőrészleteket, az a szerződés felmondását jelenti. A főszabály szerint pedig a kilépő csoporttaggal csak az 5, 10, illetve 15 éves futamidő végén kell elszámolni, s a tagnak az ekkor visszajuttatott összegből is költséget vonnak le. A csoportból emiatt gyakorlatilag lehetetlen kilépni, erre csak akkor van mód, ha más tagot állít ki maga helyett.

Nem létező kiskapuk?

Elvileg ugyan létezik az esetleges idő előtti elszámolás, mint lehetőség a szervező társaság számára, de ezzel aligha áll érdekükben élni.
A szerződés megkötése előtt tehát alapvető tudni: fennáll a lehetősége annak, hogy a szervező a kilépő csoporttag által befizetett havi alaprészleteket csak (a megbízási díj levonása után) a szerződésben meghatározott időtartam végén fizeti vissza.

A belépés előtt pedig alaposan át kell tanulmányozni a társaságok úgynevezett részvételi szabályzatait, és ha az nem azonos a korábban elhangzott szóbeli ígéretekkel, mindenről írásbeli megerősítést kell kérni.

Végül legyünk tisztában azzal, hogy bár ezekre a szerveződésekre a felügyelet nem alkalmazhatja a pénzügyi szervezetekre vonatkozó szigorú előírásokat, de azért van velük szemben hatósági jogosítványa. És a fogyasztói csoportokra ugyanúgy vonatkoznak a Polgári törvénykönyv, a Fogyasztóvédelmi törvény vagy a Versenytörvény előírásai, mint bármely más gazdasági szervezetre.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek