[2007.11.20. 18:31]

Csökkenő önkormányzati bevételek

Ha nem lesz kötelező bevezetni az ingatlanadót, akkor miért szavazták meg? Sokan élnek a gyanúperrel, hogy ez készíti elő a talajt ahhoz, hogy csökkentsék a központi büdzséből az önkormányzatokhoz áramló állami pénzeket.

Ekkor választás elé kerül a polgármester. A csökkenő állami támogatások miatt plusz pénzeket kell behozni, nosza, itt az ingatlanadó. De választások is lesznek 2010-ben, jó lenne megint nyerni, de ha a nép nyakába sózzuk az ingatlanadót, akkor bajos lesz. Az állam ismét lepasszolja a labdát helyi szintre, és rátolja a megoldás kényszerét az önkormányzatokra, boldoguljanak ők a néppel, ha bírnak. És ott majd nem lesz könnyű eldönteni, hogy ki adózzon és ki kapjon kedvezményt.

Hol a szakmai apparátus?

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere szerint nem korrekt ez az adónem, nem is támogatják, mert valójában kettős adóztatásról van szó, hiszen már adózott jövedelemből felépített vagy vásárolt ingatlan után kell ismét adózni.

Az elnök szerint az önkormányzatok ingatlanvagyon értékelésével nem foglalkoztak eddig, nincs is rá szakemberük, sem apparátusuk. Jönnek majd az értékbecslők, de hát ők sem a két szép szemünkért csinálják, ki fogja ezt megfizetni?

Aztán ha az ingatlantulajdonosnak nem tetszik az adott értékbesorolás, mert szerinte a rózsadombi villája annyit ér mint Ózdon egy sufni, megy a bíróságra, per lesz per hátán. Azt ki fizeti majd?

Növekvő különbségek

Mádi László fideszes képviselő szerint az új adónemmel az önkormányzatok közötti különbségek nőnek, hiszen a gazdag települések, ahol kedvező a gazdasági klíma, és az iparűzési adóból jócskán van bevétel, nem kényszerülnek bevezetni az ingatlanadót. Viszont a forráshiányos, szegény településeken, ahol nagy a munkanélküliség, a gazdasági élet is takaréklángon pislákol, ott az önkormányzatok is szegények, és rákényszerülnek az adó beszedésére. Ez nem éppen a társadalmi különbségek csökkenésének irányába mutat.

Nem vizsgálták a lakosság teherbíró képességét sem. A lakásfenntartás költségei az energia-áremelkedések miatt így is drasztikusan nőttek, a reálbérek csökkentek, a tulajdonosok nehezen fogják bírni az újabb terheket.

Nem bírják a települések

Egy kistelepülés polgármestere elmondta, hogy nem foglalkoznak az ingatlanadóval, mert még eléggé képlékeny állapotban leledzik a szabályozás. Viszont kényszerpályán mozognak, hiszen az energiaárak növekednek, azt azonban állami normatívában nem kapják vissza, így kénytelenek valamilyen helyi adót kivetni. Persze a problémák is helyi szinten csapódnak le.

Ráadásul az a céljuk, hogy minél kevesebb teher háruljon az amúgy is elszegényedő lakosságra. Ha nem fizeti be az adót, be lehet hajtani a munkabéréből, vagy le lehet tiltani a szociális járadék 33%-át. Számukra sokkal súlyosabb problémaként merül fel, hogy egyáltalán hogyan fizetik be a vízdíjat, szemétdíjat, nemhogy még ingatlanadóban gondolkodjanak.

Az önkormányzatoknak szabad a pálya

Nézzük most a konkrét gyakorlatot, hogyan is fog működni, ha működik a rendszer! Szó szerint idézve a törvényt, „ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki”, akkor az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki, és ott az egyes ingatlanfajtákra településrészi átlagértékeket határoz meg. A törvény meghatároz felső és alsó értékhatárokat, de azon belül szabad a pálya az önkormányzatoknak.

Képzeljük el a szituációt, amint Pista bácsi, Répcerakonca polgármestere a jegyzővel nyakába veszi a falut, hogy meghatározzák a település értékövezeteit, besorolják az egyes utcákat, azon belül az ingatlanok átlagértékeit! Itt földút van, ott összedől a viskó, annak viszont kétszintes háza van, no de mellette van az autószerelőműhely, olajjal szennyezett a talaj. Közben odagyűlnek a népek, Julcsi néni is, Lajos bácsi is közbeszól, topon a Bábeli zűrzavar.

Majd valaki megmondja, hogy mennyit ér?

Nem tudnak megegyezni, hát a törvényhez fordulnak. Idézzük annak betűjét: „A települési átlagértékek meghatározásánál és az értékövezet kialakításáról szóló rendelet előkészítése érdekében a jegyző, mint önkormányzati adóhatóság megkeresheti a vagyonszerzési illetékügyekben eljáró adóhatóságot.” Hát igen, azoknak se hiányzik más, mint az elmúlt időszak ingatlaneladásait gyűjtögetni Excel-táblába!

Az értékmeghatározásnál a környék eladási statisztikáit veszik alapul, már ha volt eladás, az értékbecslőknek jó pár évnyi munkájukba telne felmérni az ingatlanállományt Persze ők biztosan nem ellenkeznének.

Aztán mi van, ha például Rozi kimutyizza helyi szinten, hogy Pista bácsi, polgármester úr, ugyan kacsalábon forog ez a ház, de legyen már csak sánta tyúk. Na jó, mondja, Pista bácsi, arany szívem van, meg szép az orcád is, te Rozi, tied annyit ér, mint egy vályogviskó. Csak aztán egy év múlva Rozi eladná a házat, de azt mondja a vevő, nézzük csak az érték alapú adót! Hát ez annyit ér, mint egy vályogviskó! Most akkor mi van?

Hová néz az ablakom? Inkább befalaztatom!

Budapesten is jócskán vannak olyan utcák, ahol az egyik oldalon düledező szükséglakásokban húzzák meg az emberek magukat, a túloldalon kinőtt a semmiből egy lakópark őrző-védő legénységgel, uszodával, szaunával, parkolóházzal, még a játszótér elemeit is mahagóniból faragták. Sőt egy társasházon belül is nagy értékkülönbségek lehetnek. A luxusadónál alkalmazott 15 értékövezet nyilván kevés lesz. Tán még száz is kevés lenne.

Gondoljunk csak bele, hogy a főváros kerületei mennyire eltérő városrészeket foglalnak magukba! Nézzük csak a XIII. kerületet! Ide tartozik Újlipótváros, aztán a Vizafogó lakótelep, aztán kertvárosi részek, a Váci út, új építésű társasházak, no meg a külvárosi lepattant övezetek. Ki fogja mindezeket egy év alatt felbecsülni? Hol lesznek a határvonalak? Milyen elvek alapján lehet azokat meghatározni? És ki fogja a több milliárd forintnyi munkadíjat kifizetni? Vagy idő hiányában hasukra ütnek az önkormányzatok, így érvényesül majd a szakmaiság?

Még egy pikáns adalék, idézzük a törvényt: „ha az épület, épületrész több értékövezet határán fekszik, akkor annak az értékövezetnek az irányadó településrészi forgalmi átlagértékét kell alkalmazni, amerre az épület, épületrész ablakainak a többsége néz.” Tehát putriban lakom, de az ablakaim a szomszéd telekre néznek, ahol egy nagykövetség csodálatos, szecessziós villaépülete fekszik, majdhogynem fent van az UNESCO listáján. Vagyis virtuálisan és az adózást tekintve már szinte gróf vagyok. Jó ez nekem? Most falazzam be az ablakot, vakuljak meg vagy fizessem rá a gatyámat is az ingatlanadóra?