[2007.11.20. 16:27]
Kiderült azonban, hogy a jogszabály csak azokat a vállalkozásokat adóztathatja meg, amelyek tulajdonosai az adott ingatlannak. Ilyenből pedig már kifejezetten kevés található, hiszen a cégek általában bérlik az irodául szolgáló épületet. Ha egy társaság tulajdonos lenne, akkor az esetek túlnyomó többségében már így is meg kellett volna fizetnie az adót – magyarázta a lapnak Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója.
Oszkó szerint a változás csak csekély bevételt hoz az önkormányzatoknak. Hasonlóképpen vélekedett Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének szakértője is, aki rámutatott, hogy a Ferencvárosban például 13 ezer társas vállalkozás működik, közülük 8 ezer magánlakásban, s ezek között mindössze egyetlen olyan van, amelyik érintett lesz ebben a kérdésben. Elvileg az önkormányzatok már most is megadóztathatnák az üzleti célú ingatlanok mindegyikét, azonban nem teszik. Annak kell majd csak jövőre pluszban fizetnie, aki cégköltséget számol el a tulajdonában lévő lakással kapcsolatban – hívta fel a figyelmet a lap.
A luxusadó jogi személyekre történő kiterjesztése sem okoz jelentős változást. Szemtana úgy fogalmazott: „nem oszt, nem szoroz majd”. Szerinte elsősorban a szakszervezeti üdülőket érinti a lépés. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala ezért igyekezett kivenni ezeket az adófizetői körből, sikertelenül. A várakozások szerint az idén 200 millió forint folyik be a luxusadóból, a jövő évi összegre még nincs becslés.
