|
Mennyit adózunk jövőre a műemlékeink után?
Lesz-e adómentesség?
[2007.11.16. 14:38]
Első olvasatra miért is ne járhatna adómentesség azok számára, akik az enyészettől mentettek meg műemléképületet? Visszamenőleg azonban nincs rá esély. S mi lesz jövőre?
Mûemlék pénz nélkül
A 2009-től bevezetendő értékalapú ingatlanadó – érthetően – sokakat foglalkoztat. Nagyon speciális kérdésekre azonban több mint egy évvel a tervezett bevezetés előtt, és csupán néhány nappal a parlament által a főbb keretek elfogadása után, hitelesen, korrekten nehéz válaszolni. Ilyen kérdés például az, hogy vajon miként érintik majd az adóváltozások a műemlékeket, különösen azokat, amelyeket magánszemély vagy cég – de nem állami – tulajdonosaik a saját költségükön, és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal útmutatása alapján a közelmúltban felújítottak. Lenne itt egy kis probléma „Én is rendelkezem egy, a lehetőségekhez képest eredeti állapotában helyreállított, 200 éves parasztházzal, mely 1990 óta műemlék nyilvántartásba került. (…) Eredetileg romokat vásároltam, vagyis a falak, egy mestergerenda, néhány tartógerenda és a kamraajtó eredeti. Úgy gondolom, az adómentesség alanyi jogon elképzelhető lenne” – írja egy olvasónk. Igen, első olvasatra miért is ne járhatna az adómentesség a számára, hiszen ha nem menti meg az épületet, az enyészeté lett volna. És ezt a szellemiséget tükrözte az elmúlt tizenöt év alatt, több fordulóban lezajlott, úgynevezett kastélyprogram is, amikor a romos állapotban lévő, de jobb sorsra érdemes ingatlanokat névleges összegért vásárolhatták meg azok, akik ezután akár százmillió forintos nagyságrendben költöttek a helyreállításukra. Majd a legtöbb helyen a régi kastélyban, kúriában szállodákat, éttermeket, vagy más, a vendéglátáshoz kapcsolódó vállalkozásokat nyitottak.
A Farkas-ház
(Szeged)Visszatérve az adóvonzatra: a jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint „ha az adózó állam által garantált hitelből műemlék ingatlant hoz helyre, újít fel; az elszámolt kamattal csökkentheti a társasági adó alapját az adózás előtti eredmény erejéig, feltéve, hogy az ingatlan szerepel az eszközei között (nem bérelt ingatlan).” Jövőre azonban az egyszerűsítés érdekében, illetve tekintettel arra, hogy a kedvezményt nem, vagy csak nagyon szűk körben veszik igénybe (műemlék helyreállításához kapcsolódó kedvezményt 2006-ban senki sem) egyes adóalap-kedvezmények megszűnnek, így ez is. (A másik az önkormányzatnak bérbe adott lakásbérleti díj alapján járó kedvezmény, amit tavaly az egész országban csak tizenhárman kértek.) Ez vonatkozik tehát a cégekre. Magánszemélyek esetén jelenleg nincs külön ingatlanadózási szabály azokra, akik műemlékben vagy műemlék jellegű ingatlanban laknak, illetve ilyen van a tulajdonukban. Jövőre viszont, „ha valaki műemlék épületet újít fel, akkor az épület rekonstrukciójára a 2008. január 1-je után kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő évben, nem kell megfizetnie az adót”.
A Raffay-ház
(Szeged)Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adómentességet be kell jelenteni az adóhatóságnak, akik a jogosultsági kérelem elbírálása ellenére az adó mértékét évente megállapítják. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. Az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig az APEH kérésére a műemlékvédelmi hatóság dokumentummal igazolja a felújítás elvégzését, ennek ellenében az adóhatóság törölteti a felhalmozódott adót, a kamatokat és a jelzálogot. Mivel a jogszabály szerint egyértelműen csak a január 1-je után kiadott építési engedélyekről van szó, az adómentesség visszamenőleg a korábban rendbe hozott műemlékekre nem vonatkozik. S az általunk megkérdezett adószakértők szerint ez nem is képzelhető el, mert ellentétes lenne az adószabályok alapelvével. Miközben a 2009-től életbe lépő értékalapú adó alapjának és mértékének a kiszámítása még sokszor, és akár egymásnak ellentmondóan is változhat, az addig hátralévő több mint egy év alatt. Kardos Rita
Kapcsolódó cikkek: |
|





