[2007.11.16. 11:29]

Az írás megmarad?

Az UNESCO bécsi memoranduma, mely hazánkra nézve is kötelező, a következőket mondja ki: „A világörökségi városok olyan városirányítási politikát igényelnek, amely a megóvást a fenntartás kulcskérdésének tartja. A történeti város hitelessége és épsége nem lehet kompromisszum tárgya.” A magyar gyakorlatban a város úgynevezett hitelessége nemhogy kompromisszumos megoldások, de gyakran kiúttalan viták és bírósági perek tárgyát is képezi.

A régi budapesti épületek felújítása a becslések szerint 6000 milliárd forintba kerülne; a költségvetésből ilyen összegű beruházást lehetetlen finanszírozni. A Fővárosi Önkormányzat az épülettulajdonosok ösztönzésére és segítésére már 1993-ban létrehozta a Települési Értékvédelmi Támogatás rendszerét. A pályázattal elnyerhető összegeket az úgynevezett fővárosi védettséget élvező – azaz műemléknek nem nyilvánított, de a város hagyományos arculatát, építészeti örökségét őrző – épületek felújítására lehet fordítani.

A műemléki védelem alatt álló ingatlanokra a 2005-ben módosított kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény vonatkozik, amely kimondja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nemcsak örökségvédelmi, hanem építésügyi hatóságként is eljárhat bizonyos esetekben.

Eltűnő értékeink

A KÖH nagy figyelmet fordít Pest egyik építészetileg legjelentősebb negyedére, a régi Pesti Zsidó Háromszögre, melyet a három nagy zsinagóga (Dob utcai, Rumbach Sebestyén utcai, Kazinczy utcai) határol. Ez a negyed a Terézváros, valamint az abból 1882-ben kivált Erzsébetváros területén a XIX. század első felében alakult ki. A lakóparkok megjelenése kapcsán olyan vélemény is született, mely szerint a romkocsmáknak köszönhetően jelenleg kulturálisan aktív terület előbb-utóbb alvóvárossá válik.

Bontsunk, vagy ne bontsunk?

Ellenkező előjelű folyamatokat indukál az olyan színvonalas boltokkal és kávézókkal ékesített sétálóutcák kiépítése, mint a Király utca. Itt ráadásul több pozitív, mint negatív példát találhatunk a műemlékvédelem és az ingatlanpiac kooperációjára; értékmegőrző, de a modern kihívásoknak is megfelelő épület például a VAM Design (Király utca 26.) vagy a Fiesta Hotel (Király utca 40.) is.

A köztudatban mégis az egyik botrányszagú történet rögzült: a Hild József által tervezett, Király utca 40. szám alatti ház, mely hajdan a Bécsi Sörháznak is otthont adott, nem műemlék ugyan, de műemléki környezetben áll. A bontásra az illetékes önkormányzat kiadta az engedélyt, de nem értesítette a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatalt, így a bontás jogsértőnek minősült. A civilszervezetek, valamint az önkormányzatokat felegyelő Belügyminisztérium összefogásának eredményeképpen az ügy perre ment.

Szintén nem műemlék, de műemléki környezetben állt a Reáltanoda utca 8. szám alatti ház. Az épület a neves építőmestereket adó Mayerhoffer családé volt, valószínűleg ők emelték az eredeti házat még a XVIII. században. Az épületet a XIX. században klasszicista stílusban átépítették, később pedig szecessziós kovácsoltvas ablak- és ajtórácsokkal, valamint üvegezett előtetővel is díszítették.

A német Terra Consult GmbH az Úttörő Áruház tömbjével együtt vásárolta meg a házat, melyre a bontási engedélyt az önkormányzat 2002 novemberében adta ki, azzal a később tett kikötéssel, hogy az utcai traktus megőrizendő. A cég azonban a szerzett jogokra hivatkozva 2006-ban lebontotta az épületet. A önkormányzat ekkor pénzbírságra és a ház utcai traktusának visszaépítésére kötelezte a Terra Consult GmbH-t.

Fekete Balázs, a cég tanácsadója elmondta, hogy fellebbezésük eredményeként nem kell pénzbírságot fizetni, de a házat mindenképpen visszaépítik. A tömb Reáltanoda utca felőli részén irodaházat építenek, mely magába foglalja majd a kérdéses házat is. A Kossuth Lajos utca felé a First Site Hotel nyitja meg kapuit, a tömb közepén pedig egy kereszt alakú passzázst alakítanak ki, ahová az Úttörő Áruházból kimentett, a KÖH felügyeletével lebontott Kovács Margit szökőkutat is visszaépítik.

Jobb lenne teljesen lebontani a várost

A városvédők, akik Budapest történelmi arculatának megőrzését tartják legfontosabb feladatuknak, a műemlékeken kívül is számos kitűnő épületet mentenek meg a fővárosban uralkodó iroda- és kereskedelmiközpont-építési láztól. Mások azonban szívesebben látnák Budapestet modern metropoliszként, melyhez elengedhetetlenek a felhőkarcolók és a régi, nem műemlék jellegű épületek helyén létrehozott modern szigetek.

Ilyen szigetépítőnek vallja magát Kévés György Ybl-díjas építész is, aki a rendszerváltozás hajnalán látott neki az Orczy Fórum megvalósításához. „Én és társaim az Orczy tér környékének átalakítására szociális ihletésű programot terveztünk néhány éve” – mondta Kévés György. A fejlesztést először egy svájci cég kezdte meg, akik a repülőtér, illetve a Józsefvárosi pályaudvar közelsége miatt idegenforgalmi beruházásra alkalmasnak ítélték a területet, de csak az alapok kiásásáig jutottak.

Később Kévés György és kollégái készítették el a terület városrendezési tervét: a 15 év alatt lezajlott 14 milliárd forintnyi beruházás során 63.500 négyzetmétert építettek be áruházakkal, szállodákkal és az új lakásoknak otthont adó házakkal.

A műemlékvédelem egyébként akár kart karba öltve is járhatna az ingatlanpiaccal: a cseh fővárosban például, ahol a piac növekedése az elemzők szerint az elmúlt három évben folyamatos és töretlen volt, a legnépszerűbbek a felújított műemlék épületekben kialakított, nagypolgári miliőt idéző luxuslakások; négyzetméteráruk 1.200.000 forintnak megfelelő összeg körül alakul.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek