[2007.11.14. 15:02]

Az állam a kezükre játszott

Szakértők szerint a bajok a Bokros-csomagig nyúlnak vissza. A recesszió természetesen nagy hatással volt az építőiparra is, a visszaesés miatt a svihákok, kontárok – csúnyább szót most nem bír el a nyomdafesték – kihullottak, egyébként is, hulljon a férgese. Vagyis öröm az ürömben, tisztult a kép, ez a kontraszelekció, ahogy azt megírta Darwin az evolúció történetében.

De aztán jött az ezredfordulón az államilag támogatott lakossági lakáshitelek dömpingje. Aki nem vett fel ilyen kölcsönt, azt már sokan elmebetegnek gondolták. A lakásépítés, az építőipar reneszánsza jött el, Michelangelo és a többiek megirigyelték volna, Mátyás királyról nem is beszélve.

Az emberek persze naivak voltak, előtte tán csak hírből hallottak tízmillió forintról, most meg számolatlanul vették fel a milliókat. Nem különösebben érezték a pénzt értékét, hiszen végül is kölcsön, huszonöt év alatt majd csak történik valami, ráadásul havonta csupán 40-50 ezer forint, utánam a vízözön, összefog a család, és jó lesz minden.

Mekk Elekek és sufnibetyárok

Ezzel aztán zsupsz, meg is érkeztünk az építőipar kálváriájához. A lakosságnak ez az előtte sohasem látott lakásvásárlási „étvágya” a fellegekbe repítette az ágazatot. Igen ám, de a hatalmas keresletnek meg is kellett felelni.

A kapacitás nem volt elegendő, jött a felmentő sereg: a régi Mekk Elekek, az építőipar pedig kénytelen volt felszívni a szélhámosokat. Gyakorlatilag az állam dobott mentőövet ezeknek a sufnibetyároknak.

Egyébként is, a társasházépítés jó buli. Némi túlzással sokan úgy okoskodtak: tegnap még fűszerboltom volt – paprika, kóla, narancs – most inkább belevágnék egy emberesebb bizniszbe. Mit nekem papír!

Az állami kamattámogatásból ezeknek is jutott, vagyis az állam szakképzetlen „vállalkozókat” támogatott, ugye emlékszünk még rá, hogy a magyar nyelvben a vállalkozó kifejezéshez néha negatív asszociáció is társul. Hát, itt most nyugodtan társulhat!

De ne legyünk rosszindulatúak! Sokan jó szándékkal próbálkoztak az ingatlanbizniszben, csak bejátszott néhány emberesebb banánhéj: vagy a tapasztalatlanság, vagy pénzügyi nehézségek miatt csúsztak el a dolgok.
Jó példák is előfordultak, az 5-6 éves konjunktúra közepette sok gyakorlatlan építési vállalkozó felvette a kesztyűt, beletanult a szakmába, a követelményrendszert magáévá tette, és most már minőségi szolgáltatást képes felmutatni.

Mikor egymást ütik a biztonságiak

Nagyobb épület építésénél a kivitelezők is jobban osztódnak. Van, ugye, a fővállalkozó, annak alvállalkozói, és így sorban, alkapitány, alhadnagy, őrmester, tizedes, segédmunkás, fekete munkás. Aztán ha majd beüt a financiális krach, van választék, marhatják egymást!

Az alvállalkozói láncban valaki minél mélyebben helyezkedik el, annál kiszolgáltatottabb, mert ha a pénz elakad, tutira befürdik. Ekkor szokták a már helyére pofozott bejárati ajtót, ablakokat leszerelni, hátukra kapják, és amíg nincs pénz, nem is teszik vissza azokat. Ezért aztán, amíg nincs használatbavételi engedély, a fővállalkozó sokszor biztonsági emberekkel őrizteti az épületet, nehogy elvigyenek valamit. Aztán a hoppon maradt alvállalkozó a saját embereivel jön a cuccokért, ilyenkor egymást verik ki a házból.

Financiális nehézség azért adódhat, mert egyrészt a vállalkozó pénze elmegy az önrészre, ami a banki hitelhez kell, aztán nem marad semmi. Másrészt, ha nem különösebben tőkeerős a cég, akkor az épülő társasházat az előző projekt hasznából fedezi, már ha jön a bevétel, mert ha nem jön, akkor aztán bedől az egész.

Legyünk óvatosak!

Manapság a Mekk Elekek a teljes új építésű piacnak mindössze néhány százalékát jelentik. Egyre inkább kiszorulnak a bizniszből, de azért még vannak. Egyrészt a szabályozás szigorításával – amire a közelmúltban került sor – lehet védekezni ellenük, másrészt a piac is fokozatosan kiveti magából ezeket az építtetőket.

A több száz lakásos projekteknél ilyesmi például ritkán fordul elő, a bankok által finanszírozott építkezéseknél tőkeerős, megbízható projektcégekkel van dolgunk. Szerencsére a régi nagy balhék miatt a vásárlók is óvatosabbak, több információt szereznek be, így csökkenthetik a kockázatukat.

Hogyan győződjünk meg arról, hogy olyan lakást veszünk, ami el is készül még ebben az évezredben? Egyrészt érdemes megtekinteni a helyszínt, akár egy műszaki szakértő segítségével is, a terepen már sok minden kiderül. Egyszerűen fogalmazva, lehet látni, hogy házat építenek, vagy sehol senki a telken.

Másrészt mindenképpen ajánlott referenciákat kérni, hogy ők aztán tényleg nem tegnapi zöldségárusok, hanem komoly beruházók. Akár a környéken is érdemes tenni egy kisebbfajta egészségügyi sétát, és rákérdezni az ottlakóktól, hogy nem építik-e véletlenül a szóban forgó házat tíz éve, miközben mondjuk háromszor félbehagyták. Az interneten is be lehet szerezni az infókat. Érdemes megnézni a szabványokat, jogszabályokat. A szerződésünket is alaposan nézessük át jogásszal, mert néha egészen meglepő dolgokat fedezhetünk fel benne!

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek