|
 
Nincs kibúvó
[2007.11.12. 16:18]
Most már biztos: 2009-től értékalapú ingatlanadó lesz. A parlament alkotmányügyi bizottsága szerint ugyanis házszabályellenes volt az a javaslat, amit hétfői országgyűlési zárószavazás előtt felülírt volna. Jobb lett volna?
Jauernik István MSZP-s képviselő szerint a települési önkormányzatok jogait súlyosan korlátozza most elfogadott törvény, ami ráadásul ellentmond az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény preambulumában foglaltaknak is, azaz nemcsak jelentősen csökkenne az önkormányzatok mozgástere, hanem a számított értéken kivetett ingatlanadó esetenként többletterhet is jelenthet a lakosságnak.
A képviselő szerint a kormánynak a helyi képviselő-testületeknek szélesebb választási lehetőséget kellett volna nyújtania. A szocialista képviselő a Htv. 15.§-át éppen ezért úgy módosította volna, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben ne csak az építmény számított értéke alapján dönthessék el az ingatlanadó mértékét, hanem többek között választhassanak a négyzetméterben megállapított hasznos alapterület után kivetett adó, valamint az épület korrigált forgalmi értéke között is. A szocialista képviselő és a Fidesz szerint az önkormányzatoknak meg kellett volna adni azt a jogot, hogy építmények esetében választhassanak a korrigált forgalmi érték 3%-a, valamint a 900 Ft/négyzetméter között, telek esetében pedig a számított érték mellett, a telek 200 Ft/négyzetméterben számított hasznos alapterülete után, valamint a telek korrigált forgalmi érték 3%-a alapján is. Az ingatlanadó mértékét 2009. január 1-jétől az építmény számított értéke alapján határozzák meg az önkormányzatok által megállapított, a luxusadóhoz hasonló értékövezeti besorolások alapján. A törvény megszabja az épülettípusonként, megyénként, valamint Budapest esetében a kerületenként kiszabott alsó és felső értékhatárokat, amelyektől a helyi képviselő-testületek nem térhetnek el. Az önkormányzatoknak az értékövezetek megállapítását a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyok alapján, két adóévben kell meghatározniuk. A helyi adóhatóságnak az ingatlanra irányadó települési, településrészi átlagérték alkalmazásával, adótárgyanként külön-külön kell majd az épület, épületrészek, telek esetében az adóköteles hasznos alapterületeket kiszámolniuk. Többet fizetsz, ha jobb helyre néznek az ablakaid! Ha az épület, épületrész, telek több értékövezet határán fekszik, akkor az önkormányzatnak annak az értékövezetnek az irányadó településrészi forgalmi átlagértékét kell alkalmaznia, amerre az adott épület, épületrész ablakainak a többsége néz, azaz mindig a magasabb településrészi forgalmi átlagértéket kell alkalmazniuk. Lakások és az üdülők esetén a fővárosi önkormányzatnak a luxusadóról szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendelete szerinti átlagértékeket kell majd alkalmaznia. Ha műemléket akarunk felújítani
Ha műemlék épületet szeretnénk felújítani, akkor az épület rekonstrukciójára 2008. január 1-je után kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő évben nem kell megfizetnünk az adót. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adómentességet be kell jelenteni az adóhatóságnak, akik a jogosultsági kérelem elbírálása ellenére az adó mértékét évente megállapítja. A megállapított, de ki nem fizetett adót az esedékességtől számítva az APEH jelzáloggal fogja terhelni, amit az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig a műemlékvédelmi hatóság a felújítás elvégzését igazoló dokumentumával párosítva véglegesen eltörli a felhalmozódott adót, kamatokat és a jelzálogot.
Lakás esetén a jövő januárban már hatályos ingatlanadó legmagasabb mértéke az önkormányzat által meghatározott értékövezeti leosztás szerint maximum fél százalék (lakás, ház, villa, kastély, üdülő, padlástér stb.) lehet, míg nem lakáscélú (garázs, tároló, műhely, szerviz, présház stb.) ingatlanok esetében 1,5%. A lakások belmagasságának legalább 1,90 méternek kell lennie. A lakáshoz kapcsolódó fedett és/vagy oldalt zárt erkélyek, teraszok és tornácok alapterületének 50%-a alapterületnek fog számítani, tehát ezen négyzetméterek után is fizetni kell majd. Lakások esetében a pinceszinten kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. A luxusadóhoz hasonlóan azonban úgynevezett korrekciós tényezőkkel csökkenteni lehet majd az adó mértékét. Lásd korábbi írásunkat. Minden kereskedelmi egységet üzemeltető, fenntartó személynek is meg kell fizetnie az ingatlanadót. Azé a föld aki megműveli? Telkek esetében is a számított érték alapján fogják kivetni az adót, amely lakáshoz tartozó telekhányad esetén maximum 0,5%, nem lakáscélú felhasználása során pedig legfeljebb 1,5% lesz. Az adókötelezettség csak akkor szűnik meg, ha a telek külterületté minősül, vagy ha a telket mezőgazdasági tevékenységre használják. Jamrik Levente
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |
|
h i r d e t é s
|
|
|
|
|
|
|
| 2008. október 12., vasárnapMa Miksa napja van. |
