Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Dunán lakni: a romantikát felejtsük el!

[2007.11.12. 15:59]

A külföldi gyakorlathoz képest nálunk igen kevesen használják ki a vizeket lakás céljára: kevés az állóhajó a folyókon, s amelyeken laknak, még kevesebb. Ez annak is köszönhető, hogy Budapesten szigorú a szabályozás, s az önkormányzatok bizonyos partszakaszokra egyáltalán nem adnak ki engedélyt - derült ki az [origo] cikkéből. Korábban az ingatlanmagazin.com is foglalkozott a lakóhajókkal, s felhívta a figyelmet néhány nehézségre.


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
A nyugat-európai nagyvárosokban szinte mindenütt léteznek lakóhajók. A városközpontban állók általában magas presztízsűek, így a legfelső árkategóriába tartoznak. A külvárosokban azonban nem számít luxusnak a vízen élés, sőt Amszterdamban és más holland városokban a magas ingatlanárak és bérleti díjak miatt néha egyenesen olcsó megoldás.

Budapesten egy, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló rendezvényhajó esetében a rakparthoz csatlakozó híd által elfoglalt területért negyedévente 280-290 ezer forintot kell fizetni, míg az elfoglalt vízfelületért pedig a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak havonta 100-150 ezret. Mivel nincsenek megoldva a közművek, így a szennyvíz elszállítása havi 100-150 ezres költséget jelent. A külső kerületekben ugyan alacsonyabb a tarifa, de még nagyobb gond az energia- és vízellátás.

Egyébként pedig Budapesten hiába is próbálnának újabb állóhajót a vízre bocsátani, mivel elfogytak a helyek. Vidéken rugalmasabb a hatóságok hozzáállása. Ennek ellenére az állóhajók gyártása sem a legjobb üzlet. A Szegeden működő Mahart Tiszayacht Kft. többnyire csak átépítésekre kap megbízást. Egy ideje azonban kimondottan sokan tudakozódnak a cégnél állóhajó építése felől, valószínűleg az uniós pénzek reményében - számolt be a lapnak a cég ügyvezetője.

Az ingatlanmagazin.com utánjárt korábban az áraknak, s kiderült, hogy már 3 millió forintért kaphatunk 24 m hosszúságú, 120 négyzetméteres lakóhajót, de új építésű hajók esetében már valódi lakásárakban kell gondolkodnunk. A legkisebb, egy négytagú családnak szűkösen megfelelő méretű (nagyjából 8 méter hosszúságú) új lakóhajó ára 15 millió forintnál kezdődik, a 30-40 méter hosszú, hatalmas luxushajók viszont akár 1,5 milliárd forintba is kerülhetnek.

Cikkünk arról is beszámolt, hogy az élet egyébként sem egyszerű a hajón: ha egy nagyobb hajó elmegy mellettünk, a hullámok miatt könnyen tengeribetegek lehetünk saját „lakásukban”. Télen a fűtés okozhat gondot, mert az állandó nedvesség miatt szinte kifűthetetlenek a hajók, vagy egy vagyont költhetünk szigetelésre. A hajó körül törni kell a jeget, ha befagy víz, hiszen a jég könnyen összeroppanthatja a hajótestet. Mindezek a problémák azonban eltörpülhetnek, ha már végigküzdöttük magunkat a különböző hivatalokon és beszereztük a tizenegynehány engedélyt.

Hozzászólok a cikkhez!  

Kapcsolódó cikkek:
h i r d e t é s
Szavazás
Ön szerint van értelme a Robin Hood - adónak?
Igen, mert így 340 ezer otthonban havonta 1150 Ft-tal kevesebbet kell majd fizetni a távhőért
Igen, mert a szociálisan rászorulók 2184 Ft/gigajoule-os havi támogatásban részesülnek majd
Igen, mert ne mi, vagy az állam, hanem az energiaszektor fizesse meg a gázdrágulásokat
Igen, mert így inkább a nagyfogyasztók fognak többet fizetni, s nem mi
Nincs, mert inkább a távhő áfáját kellett volna csökkenteni
Nincs, mert a megadóztatni kívánt energiaszektor úgyis ráterheli a 8%-os különbséget a fogyasztókra
Nincs, mert az államnak kötelessége anyagilag támogatnia a távfűtést fizető állampolgárait
Nem érdekelnek a távfűtéses lakásokban élők gondjai