[2007.11.07. 11:05]

Értékalapon adóztathatják az ingatlanokat 2009-től az önkormányzatok, mégpedig kötelezően – úgy tűnik, hogy ez most már biztos. Hiszen néhány napja – a politikai elemzők meglepetésére – az SZDSZ és az ellenzéki Fidesz együtt szavazta meg a kormány elképzelését. Akkor, amikor már mindenki azt hitte, hogy az MSZP-nek sikerül megbuktatnia azt.

A kialakult európai gyakorlat szerint az ingatlanadók kivetése most is érték vagy négyzetméter alapján történik. Sávos és progresszív adóra egyaránt van példa. Az értékalapú európai adókulcsok általában 0,2-2 százalék közt változnak.

Európai gyakorlat

A négyzetméter alapján kivetett adók nagy szórást mutatnak. Míg Lengyelországban négyzetméterenként 0,65 zloty (közel 44 forint) addig Ausztriában 60 négyzetméterig 100 eurót, 120 négyzetméterig 150 eurót, efelett pedig 200 eurót kell fizetni évente. Magyarországon is léteznek már most is - más-más elnevezéssel - ingatlant terhelő adók. Ezek az építményadó, telekadó, kommunális adó, üdülőépület után fizetendő adó, luxusadó. Ezek az adófajták különböző időben, különböző okokból kerültek bevezetésre. Fő céljuk a helyi önkormányzatok bevételeinek növelése.

Az eddigi gyakorlat

Az adók kivetésénél a helyi önkormányzatok különféle koncepciókat érvényesítettek. Van, ahol a lakosságnak nem kell fizetni, van ahol csak a vállalkozóknak, van ahol mindkettőnek. Budapesten a XI. kerületben például a kivethető építményadó felső határa vállalkozásoknál 1040 Ft/nm/év, lakó és üdülőterületek esetében 1000 Ft/nm/év.

Amennyiben az önkormányzat nem adott mentességet ezen adófajta fizetése alól, úgy egy átlagos 65 négyzetméteres lakásra kivethető adó itt 65 000 Ft/év. Néhány kilométerrel arrébb, Budaörsön, a lakóépületek után az építményadó 500 Ft/nm/év. Az önkormányzat azonban 150 négyzetméter hasznos területig adómentességet ad a lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanokra.

A 2009-től bevezetésre kerülő ingatlanadó továbbra is az önkormányzatok hatáskörében marad. A nagy változás az eddigiekkel szemben, hogy az ingatlanok értéke lesz az adó alapja, és nem a mérete.

Területi besorolás vagy értékbecslés útján?

Magyarországon nincs kiindulási alap az adó kivetéséhez, ehhez ugyanis először az ingatlan értékét kell meghatározni. Ennek megállapítására elvben többféle lehetőség is van. Az egyik a luxusadónál alkalmazott területi besorolás, ahol kerületek, városrészek, vagy utcák szerint határozták meg az ingatlanok Ft/nm értékét. Ezen kívül lehet kiindulási pont az is, hogy Magyarországon hatalmas az ingatlanfedezetre adott hitelek száma, s minden hitelhez tartozik egy értékbecslés. Megoldás lehet a hitelintézeteknél alkalmazott értékbecslők bevonása egy új adatbázis létrehozásában.

Egyik sem jó?

Az ingatlanos szakemberek azonban egyik módszert sem tartják pontosnak. Egy értékesebb városrészben is lehet értéktelen telek vagy ház, de egy átlagosan olcsóbb lakásokat magába foglaló kerületben is lehet az átlagosnál jóval értékesebb ingatlan. A banki hitelek előkészítéséhez készült értékbecslések talán jó alapot szolgáltatnak, de az ország közel hárommilliós ingatlanállományának csak kis hányadáról vannak adatok, s ezek értékének szakértőkkel történő felmérése pénz- és időigényes. Hogy melyik megoldást szentesítik majd? Az SZDSZ a koalíciós egyeztetéseken mindenestre azt javasolta, hogy 2008-ban a kormány valóban teremtse meg azokat a feltételeket, amelyekkel megbízhatóan és nem aránytalanul nagy munka árán ki lehet számítani az ingatlanok értékét.

Hátrányba kerülhetnek az új építésűek

Az ingatlanpiaci szakértők szerint az értékalapú elvonás összességében magasabb elvonást jelent majd, mint a mostani, négyzetméterre vetített teher. De természetesen differenciáltan. Hiszen az új építésű, kiemelt helyen lévő házakat, lakásokat jobban sújtja majd, míg a régi, nagy alapterületű, de kevésbé értékes házak, lakások tulajdonosai járhatnak jobban is. Ám a saját ingatlanjára senki ne kezdjen még el számolgatni! Nemcsak azért, mert egyelőre nem ismert sem a számítási módszer, sem a tervezett adó kulcsa, hanem főként azért, mert az ingatlanadóztatásról a jövő januári teljes adóátalakítás részeként még egészen biztosan egyeztetni fognak a kormánypártok. Vagyis a parlament által most megszavazott alapelven kívül szinte minden módosulhat.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek