[2007.11.07. 09:46]
Első pillantásra tehát kedvezőbbnek tűnik a kamat miatt a konkurencia, azaz az OTP hasonló konstrukciójánál, azonban mint a Napi Online felhívja a figyelmet: az OTP 1,75 százalékról induló kamata 12 hónap múlva csak 2,5 százalékra nő, míg a K&H-é 6 hónap után 3,6 százalékra (illetve csak a kamatjellegű, valamint a 3 évre fix forint törlesztőrészletes konstrukcióban 4,8 százalékra). Ezzel pedig mindössze másfél százalék az előnye a svájci frankhoz képest.
Pedig maga a bank is felhívja a figyelmet arra, hogy korábban a japán jen árfolyama erős volatilitást mutatott. Ugyanakkor azt is megjegyzi persze, hogy az elmúlt négy évben a svájci frank és a japán jen árfolyama együtt mozgott és szélsőséges kilengések nem voltak tapasztalhatók. Mindemellett szakértői is elismerik, hogy a japán jen alapú finanszírozás tűnik kockázatosabbnak.
A kamatelőny viszont véleményük szerint ezt a kockázatot ellensúlyozni tudja. Példaként megemlítik, hogy 5 millió forint japán jen alapú üzleti feltételű lakáshitel „csak kamattal” konstrukció igénylésekor (az első hónapban a törlesztő részlet 23 672 forint, a hetedik hónaptól 33 179 forint) több mint 1 millió forintot is megspórolhat az igénylő a 20 éves futamidő alatt a svájcifrank-alapúhoz képest.
