[2007.11.06. 11:04]

A valós életet teljesen lemodellező számítógépes játékban, a Second Life-ban három lehetőségünk van, hogy ingatlanhoz jussunk. A programtulajdonos-ötletgazda Linden Lab maga is kínál eladásra földterületeket, akár tetszés szerint kialakítható privát szigeteket is, de vásárolhatunk egy már ott lakó „hozzánk hasonló virtuális személytől” is. Mivel jelenleg a négyzetméterár 6 Linden dollár körül mozog, (az árfolyam folyamatosan változik, de kb. 250 Linden dollár felel meg 1 amerikai dollárnak) a legjobb fekvésű ingatlanokat már csak az eBay által szervezett aukciókon szerezhetjük meg.

Az első ingatlanmilliomos az adóparadicsomban

A vásárláshoz természetesen pénz kell, ám ennek megkereséséhez számos lehetőséget kínál a Second Life: kereskedhetünk, koldulhatunk, tervezhetünk épületeket, ruhákat, arcokat, majd eladhatjuk az általunk megalkotott fájlt, de értékesíthetjük jól felépített karakterünket is, sőt pénzért akár mozgathatjuk olyan felhasználók karakterét is, akiknek nincs elég idejük a játékra!

A Second Life honlapja szerint tavaly ilyenkor 13.788 felhasználó keresett napi 1 dollárnál több Linden dollárt; ma ez a szám már a triplája. E statisztika ráadásul teljes mértékben mellőzi a készpénzes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó PayPal elektronikus kereskedelmet, vagy egyéb fizetési módokkal lebonyolított üzleteket. Így nem tartalmazza az ingatlanügyletek során megmozgatott összegeket sem, pedig 2007 októberében 2 millió Linden dolláros forgalmat generáltak a felhasználók a Second Life ingatlanpiacán.

A virtuális ingatlanpiac jelenleg csak a programtulajdonos felé adózik; a havonta fizetendő összeg mértéke a birtokolt földterület nagyságától és elhelyezkedésétől függ, ára körülbelül havi 5 és 195 amerikai dollár között mozog. A szigettulajdonosok a cybertársadalmi igazságosság jegyében magasabb adót kötelesek fizetni, ám könnyen elképzelhető, hogy az egyre növekvő forgalom nem kerüli el a földi hatóságok figyelmét sem. A virtuális világban megkeresett összegek ugyanis bármely, erre szakosodott honlapon valós valutává válthatóak!

Már az amerikai APEH is felfigyelt

2006-ban egy, a virtuális világokról rendezett szimpóziumon, a New York-i State of Play/Terra Nova konferencián kiderült, hogy az IRS (az amerikai APEH) már foglalkozik a kérdéssel. Egy 1913-ból származó amerikai törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy „bármely forrásból” származó jövedelem adóköteles. Ebben az értelemben minden játékosnak adózni kellene, még annak is, aki egy gémkapcsot csereberél el egy lakóházzá.

Nem fizetett adót az a „Anshe Chung” nevű karaktert működtető Ailin Graef üzletember sem, aki 250.000 amerikai dollár (44 millió Forint) jövedelemre tett szert Second Life-beli ingatlanüzleteiből. A vagyont mindössze két és fél év alatt kereste, a játékba pedig alig tíz dollárral szállt be. A virtuális világban szerzett összeget természetesen a valós életben fektette be, stílusosan 3D-s programokat gyárt oktatási és üzleti célokra.

Virtuális per - cyberkompetens-e a jog?

Egy pennsylvaniai ügyvéd beperelte Linden Lab ötletgazdát, azzal vádolva meg cégét, hogy több ezer amerikai dollárt kobzott el tőle virtuális földvásárlásakor. A cyber-ügylet lebonyolítása közben ugyanis a Linden Lab lezárta az ügyvéd virtuális számláját, aki így nemcsak a további befektetési lehetőségektől esett el, hanem a számláján tárolt 1 millió Linden dollárjától is (kb. 800.000 Forint). A virtuális programot üzemeltető ötletgazda szerint azért kellett az ügyvéd számláját zárolni, mert a jogász rátalált és betört egy olyan, még el nem indított aukcióra, ahol a piaci áraknál jóval olcsóbban lehetett földet vásárolni. A Second Life-ban nightclub-tulajdonosként ismert ügyvéd 8000 amerikai dollárt követel kárpótlásként. A valós életben zajló per, bár megosztotta a felhasználók közösségét, sokan mégsem tekintik precedensértékűnek.

Annak ellenére sem, hogy egyre több valódi ingatlaniroda kezd ingatlanügyletekbe a virtuális világban. A Távol-Keleten például egyes cégek már kifejezetten az ilyen és az ehhez hasonló üzletekre szakosodtak. Alkalmazottaik fő feladata a játékokban történő adásvételek lebonyolítása, majd azok ropogós amerikai zöldhasúra, japán jenre váltása. Ezen a területen a közeljövőben tehát sokkal nagyobb port kavaró bírósági ügyekre lehet számítani, mint az ügyvéd esetében.

Entropia Universe – kapitalista szörnyek keringője

Az elmúlt években számtalan szerepjátékprogram kelt életre, melyek közül az egyik legnépszerűbb az Entropia Universe. Ez a program a két korábbi befutó, a World of Warcraft és a Second Life találkozása, azaz a fantasy és a kapitalizmus világának egyesülése. Itt kedvelt pénzkereseti lehetőség a „gold-farming”, ahol szörnyfiguráktól lehet a pénzt és az értékes fegyvereket elkobozni.

Az Entropia, bár megpróbálja megőrizni a klasszikus szerepjátékok meseszerű elemeit, szintén rendelkezik valutával. Az itt használatos PED ráadásul a Linden dollárral ellentétben stabil árfolyamon fut; egy dollárért 10 PED-et kaphatunk. A felhasználóknak jelenleg öt bank áll rendelkezésükre a virtuális világában, bár az Entropia tulajdonosa 404.000 amerikai dollárért további bankalapítási jogot is felkínál.

Az Entropia ráadásul az ingatlanüzletben is a Second Life babérjaira tör: tavaly augusztusban 200 ezer amerikai dolláros összforgalommal zárta ingatlanaukcióját. Az eladott területek némelyikéhez a konkurens játékkal ellentétben vadászati és bányászati jogot is adtak.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek