[2007.11.05. 10:53]

Keleten a helyzet változatlan

Néha az az érzésünk támad, hogy a bankok listát vezetnek a keleti végeken azokról a kis lélekszámú falvakról, ahová egy fillér kölcsönt nem szabad adni. Így is van elég adósságuk az arrafelé lakóknak, marad tehát a mélyszegénység, a felemelkedésre esély sincsen. Pedig hivatalosan csak az adós vállalkozókról és természetes személyekről vezethetnek listát, ezt hívták BAR-listának (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer), 2006-tól pedig Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) néven fut tovább.

Ez egy több mint 400 hazai pénzügyi intézmény által közösen működtetett adós adatbázis. A lakossági rész tartalmazza minden természetes személy adatát, aki a pénzügyi intézményekkel kötött hitel- vagy hiteljellegű szerződését megszegte, magyarul nem tudja törleszteni a részleteket. De Borsodban és Szabolcsban már nemcsak adósokról van szó, hanem „adós falvakról”!

Akiknek nem jár hitel

Borsod-Abaúj-Zemplén megyére hagyományosan az apró- és törpefalvak jellemzőek, a 357 megyei település 37%-a 500 fő alatti település. A községek négytizedében a népesség száma nem éri el az 500 főt. Száz négyzetkilométerre 4,9 település jut, csaknem másfélszerese az országos átlagnak. Főként Zemplénben, Csereháton, valamint a hegyvidék és az Alföld találkozásánál bújnak meg ezek a kis települések, errefelé szinte semmiféle munkalehetőség nem adódik.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon 2006-ban 16% volt. Jellemző KSH-adat, hogy 2006-ban a legjobb munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező közép- és nyugat-dunántúli illetve az észak-magyarországi régió foglalkoztatási rátája között már több mint 10% a különbség az előbbiek javára.

Az itt élőknek a bankok nem adnak hitelt, hiszen az ingatlanforgalom majdhogynem nulla, vagyis a jelzálogalapú hitelek ingatlanfedezete nem sokat ér. Évente ha egy-két eladás történik, ráadásul az ingatlanok értéke is maximum 3-4 millió forint, erre aztán túl nagy kölcsönt nem lehet szerezni. Jellemző, hogy aprófalvas régiókban a települések több mint 50%-ában egy adott évben egyetlen lakás sem épül! Valóban megállt az idő!

A hitelintézetek alapvetően a 2000 fő alatti településekre nem helyeznek ki hitelt, bár a nagy verseny miatt alább adták az igényeiket, most már a nem preferált helyekre is jön a pénz, csak akkor meg felmerül az alapkérdés, hogy ha az adós nem tudja törleszteni a részleteket, mennyi idő alatt lehet eladni a házat. Az értékbecslő felméri, hogy az adott ingatlant 90, 180 esetleg 365 nap alatt lehet értékesíteni, ha ez utóbbi a jellemző, akkor arra a házra nemigen lehet hitelt kapni.

Keveset érnek

A másik fő probléma a hitel nagysága. Ennek alapja, hogy mennyit ér az ingatlan, hiszen a hitelbiztosítási érték a meghatározó, a hitel nagysága az adott ingatlan forgalmi értékének 50-70%-a lehet. Egy 3 milliós házra, ha – mondjuk – megkapja a tulajdonos az érték 50%-át, vagyis másfél millió szabad felhasználású jelzáloghitelt, azzal nem megy sokra, tán a cirkót megcsináltatja, de teljes felújításra már nem futja. Meg hiába korszerűsíti a fűtést, miből fizeti a gázt?

A borsodi törpefalvakban a házak 30-40 éves épületek, többnyire vályogból készültek, vagy a hegyekben kőből. Ezek teljes körű felújítására, korszerűsítésére nem elég a hitel. Így marad a ház lerobbanva, marad az alacsony ingatlanár, nem tudja a tulaj följebb srófolni az árat, vagyis egy helyben topognak. Ha mégis találkozunk szépen felújított hosszú tornácos parasztházzal, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a tulajdonos nem helyi illetőségű, hanem nagyobb városból származó, például debreceni, aki a hegyekben vásárolt magának hétvégi házat, ami kb. 2 milliót kóstál leromlott állapotában.

Folytatjuk

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek