[2007.10.15. 14:11]
A Versenytanács határozatában kifogásolta, hogy a társaság által fizetett ingatlanbiztosítás nem tartalmaz ingóságbiztosítást, emellett nem fizeti meg a fűtésdíjat, mint a közös költség részét. A cég azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy az ingatlanban található ingóság nem kerül tulajdonába, ezért nem is biztosíthatja azt. Szerződött ügyfelei számára – amennyiben igénylik – 20 százalékos kedvezménnyel teszi elérhetővé az ingóságbiztosítás lehetőségét. A társaság a teljes törvényes közös költséget fizeti meg, beleértve a közös költség fogyasztástól függő részeit is – a víz-, csatorna-, szemétdíj esetében. A fűtés díja nem része a társasházi közös költségnek.
A Versenyhivatal álláspontja szerint az állagmegóvó karbantartásként hirdetett szolgáltatás félreérthető. A társaság jelezte, hogy a szerződésben rögzített állagmegóvással kapcsolatos munkák költségét fedezi, így a műszaki és gépészeti munkákat. Az állagmegóvás körébe tartozó munkákat a szerződéskötés előtt tételesen ismerteti az ügyfelekkel, illetve az Általános Szerződési Feltételek részletesen tartalmazza azokat.
A Versenytanács megalapozatlannak találta továbbá, hogy a társaság magát vezető életjáradék-szolgáltatónak tartja. A cég megítélése szerint, a becsült mintegy 40 százalékos piaci részesedésével az életjáradék-piacon a vezető szolgáltatók közé sorolható, ugyanakkor azt nem vitatja, hogy a piacon még nem léteznek olyan objektív mérők, illetve elfogadott szempontrendszer, amely alapján a piacvezető szerepet általánosságban, egyértelműen meg lehetne határozni.
A Versenytanács álláspontja szerint a fogyasztók számára megtévesztő lehet az az állítás, mely szerint az OTP Életjáradék Zrt. a piacon egyedüliként felel meg a PSZÁF iránymutatásának, mivel az nem felügyeleti szerve a cégnek. A társaság azt hangsúlyozta ennek kapcsán, hogy az életjáradék-szolgáltatók szabályozásának hiányában a PSZÁF 2005 végén az ügyfelek védelmében megfogalmazott alapvető kritériumait elfogadta és beemelte szerződéseibe, különös tekintettel arra, hogy ezek a kritériumok a fogyasztók védelmét szolgálták egy szabályozatlan, kialakulóban levő piacon.
A határozat nem jogerős, ellene a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő, és ezzel a jogorvoslati lehetőséggel a cég élni kíván.
