[2007.10.11. 14:00]

Mi a helyzet az ingatlanpiacon?

Idén sincs nagy változás a lakáspiacon. Még mindig többen kínálnak, mint keresnek. Az árak nem sokat változtak, minimális áremelkedés figyelhető meg új lakások esetében. Hogy mi következik mindebből? Nos, az, hogy nem vagyunk egyszerű helyzetben, ha eladni akarunk. Kényszer ide, kényszer oda.

Áron alul? Reálisan?

Képzeljük bele magunkat a szituációba. Nyakunkon a végrehajtó, az idő sürget. Milyen áron hirdessünk meg otthonunkat? Alapvető probléma ilyen helyzetben, hogy nem reálisan állapítjuk meg otthonunk értékét. Ma Magyarországon egy ingatlan árát elsősorban az határozza meg, hogy hol található. Persze a méret sem elhanyagolható tényező. A tavalyihoz képest nagyobb alapterületű lakásokat keresnek megvételre. Míg korábban a 25-35 négyzetméteres garzonok voltak népszerűbbek, mostanában 40-60 négyzetméter a legkeresettebb. Mielőtt feladjuk a hirdetést beszéljünk szakemberrel az árról.

Törvények, illeték

Lassítja és nehézkessé teszi az ingatlanpiacot a törvények, rendeletek elavultsága. A Ptk. ingatlanra vonatkozó részeit az 50-es években hozták és azóta érdemben nem változott. A lakásviszonyok viszont igen. Az illetéktörvény az egyik olyan szereplő, amely csökkenti a vásárlói kedvet. Nemcsak azért mert sok az illeték, hanem mert bizonyos részek nem logikusak, sőt elavultak.

Az illetéket a használt lakás forgalmi értéke után kell fizetni (vagyis, az adásvételi szerződésben található összeg után, de vigyázzunk, ha túl alacsony érték kerül a szerződésbe, akkor az APEH és az Illetékhivatal felülbírálhatja azt). Ha az ingatlan megvásárlása és eladása között egy évnél kevesebb idő telik el, akkor csak a különbözet után kell fizetnünk. Ez jó hír, de vigyázzunk! Akkor is fizetni kell illetéket, ha olcsóbban adjuk el lakásunkat, mint amennyiért vettük. Semmilyen lehetőség nincs, hogy kibújjunk az illetékfizetés alól.

Harmincöt év alatt, első lakás megszerzésekor 50% kedvezményt kapunk.

Érvényben levő illetékhatárok: 4 millió forintig 2%, efölött 6%-ot kell fizetnünk.

Mit adunk a banknak?

Fizetünk a közjegyzőnek, fizetünk az értékbecslőnek, fizetünk kamatot, ezt megszoktuk, elfogadtuk. Európában viszont hazánk az egyetlen ország, ahol van hitelfolyósítási díj és hitellezárási díj. Vagyis kell fizetnünk azért is, hogy megkapjuk a hitelt és azért is, hogy felmondhassuk azt. A hitellezárási díj 3%, amivel sajnos sokszor akkor szembesülünk, amikor már nagy a baj, pedig hát benne volt a szerződésben, amit aláírtunk.

Pénzügyi kultúránk

Nem könnyű elfogadni a tényt, de muszáj: pénzügyi kultúránk még hagy kívánnivalót maga után. Előfordul, hogy azért kerülünk bajba, mert figyelmetlenül vagy szakértői segítség nélkül írunk alá hitelszerződést. Utólag már hiába mentegetőzünk: „Hát, az apró betűs részt én nem láttam.” Nem szégyen, ha nem értjük a pénzügyi nyelvet, de merjünk segítséget kérni!

Ki segít?

Létezik egy civil szervezet, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE), amely azzal a céllal jött létre 2004 márciusában, hogy azokat segítse, akik nem tudják fizetni hitelük törlesztő részletét vagy túl drágának találják azt. Lénárd Mariann az egyesület szóvivője érdeklődésünkre elmondta, hogy a BHKE elsősorban tanácsadást végez, 3000-3500 között van a regisztrált ügyfeleik száma.

Természetesen jogi segítséget is nyújtanak, fiatal jogászgyakornokok dolgoznak náluk ingyen. Az ügyvédpalánták a bíróság előtt is képviselik a bajba jutott ügyfeleket, mivel nincs ügyvédi megbízás, így anyagi vonzata sincs a jogi képviseletnek. Csodát persze ez a szervezet sem tehet, ahogy hangsúlyozzák is mindig: időben kell lépni! Viszont, ha már megvan a baj, akkor segítenek hitelt váltani, értékesíteni, pereskedni.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek