[2007.10.09. 09:09]

Azért is érdemes lenne mindenkire kiróni a terhet, mivel beszedése nagy költségekkel jár. Csak akkor éri meg tehát kivetni, ha az új közteherből legalább néhány százmilliárd forintos bevétel lesz - derült ki a tanulmányból. A szakértők 150–470 milliárd forintos éves bevétellel számolnak.

Ez tehát azt is jelenti, hogy az iparűzési adóból származó bevétel mintegy ötöde pótolható az új teherrel még alacsony kulcsok mellett is, ám magasabbak esetén az ingatlanadó bevezetésével az iparűzésit a felére, vagy a társasági és osztalékadót mintegy kétharmadára lehetne csökkenteni.

Mindamellett a tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy az adónemet csak akkor érdemes bevezetni, ha elősegíti a munkát terhelő elvonások számottevő csökkentését, és ha ez utóbbi előnyét a vállalkozások mellett a magánszemélyek is érzékelik.

Magánszemélyek egyébként a tulajdonukban álló ingatlanok értékét a luxusadó-szabályozásban szereplő módszerrel állapítanák meg, míg a vállalkozások birtokában lévő, nem lakáscélú ingatlanok esetében a javaslat a nettó könyv szerinti értékben határozná meg az adó alapját. Az viszont egyelőre nyitott, hogy a terhet le lehessen-e vonni a magánszemélyek személyi jövedelemadójából vagy a vállalkozások társasági adójából.

A munkaanyag szerint nulla forintnál vagy csak valamivel e fölött lenne tanácsos kijelölni az adófizetés alsó határát, amelyet a beépítetlen belterületi telkekre is kiterjesztenének. A jövedelemmel nem rendelkezők azonban nem fizetnének - olvasható a lapban.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek