[2007.10.08. 17:03]

Nem fizetési válság

Becslések szerint mintegy 500-600 milliárd forint lehet a vállalkozások számlával igazolt körbetartozása, míg az olyan adósságok értéke, amelyről a vevő nem adott ki igazolást, de az eladó már teljesített, szintén ugyanekkora összegre rúghat. Magyarországon a körbetartozások összértéke elérheti az 1000 milliárd forintot is.

Egyes elemzők körbetartozás helyett szívesebben használják a nem fizetési válság kifejezést, és ezért nem feltétlenül a magyar cégeket kell hibáztatni, hiszen számtalan olyan eset van, amikor egy külföldi cég nem fizeti ki a számláit. Halmai Zoltán, egy építőipari cég gazdasági igazgatója az ingatlanmagazin.com-nak elmondta, hogy idejönnek a multik és olyat engednek meg maguknak, amit otthon sosem mernének.

Az építőipari cégek szerint Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabályi háttér, ami rákényszerítené az időben fizetésre a gazdasági élet szereplőit. Morva Gábor a KÉSZ Kft. sajtószóvivője lapunknak elmondta: a pénzét követelő alvállalkozó inkább nem fordul bírósághoz, hogy a fizetést így kényszerítse ki, hiszen ha az adós csődöt jelent maga ellen, akkor körülbelül két évig biztosan nem látja a neki járó összeget. A gazdaság egészében, de elsősorban az építőiparban így nem is körbetartozás, hanem tartozási láncok alakulnak ki

A KÉSZ Kft.-nek például a szegedi önkormányzattal gyűlt meg a baja néhány évvel ezelőtt – említ egy példát a sajtószóvivő. A kivitelezett belvízelvezető rendszert a város egyszerűen nem vette át, késéssel vádolta meg a céget, és kötbért követelt. A KÉSZ ugyan végül pert nyert, de a pénzére így is két évet kellett várnia.

Már a Parlament is kénytelen valamit tenni

A nagy állami beruházásoknál is az általános gyakorlat szerint, hogy az alvállalkozó 180 napos késéssel kapja meg a pénzét, és csak ezután jut a bevételhez a kis- és mikrovállalkozó. Az Országgyűlés nemsokára egy új törvényt alkot, amely teljesítési határidőket ír elő. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy a fővállalkozó kénytelen lesz egy fedezeti számlát - úgynevezett akkreditívet - nyitni, amelyből a partnere a munka elvégzése után lehívhatja a követelését.

Akár pereskedhetünk is

A tapasztalat az mutatja, hogy nincs sok értelme a bíróságra menni, hiszen közel sem biztos, hogy ítélet esetén valaki be tudja hajtani a pénzét. A költségek hatalmasak: perindítási illeték, ügyvédi díj, szakértői honorárium és a végén a végrehajtó, akinek szintén előre kell fizetni. Egy magát megnevezni nem kívánó szakember, aki színházi gépek beszerelésével foglalkozik, elmondta, hogy minden fórumon nyert, mindig igaza lett, de a pervesztes cégből időközben kilopták a vagyont és ezért az ő házát árverezték el. De ha valaki nem perel, akkor az APEH-hel gyűlik meg a baja.

A kiállított számlák után az adóhivatal követeli az áfát és nem érdekli, hogy az összeg befolyt-e, vagy nem. Egy esetben tekint el tőle, ha valaki mindent megtett a pénz behajtására, ami azonban újabb értelmetlen kiadásokkal jár.

Legjobb tipp, amit végrehajtók mondtak: indíts csődeljárást a vállalkozás ellen, mondván fizetésképtelen. Ezután a vagyonkimentés már bűncselekménynek fog számítani. Másik alapszabály, hogy soha ne szövetkezzünk más kárvallottal. Úgyse fognak mindenkit kifizetni, és ezért ne vedd más baját magadra.

Azért vannak olyan eljárások, amivel csökkenteni lehet a kárt. Előleget feltétlenül kérni kell, és ragaszkodni kell a részszámlázáshoz, ami lehetővé teszi, hogy minimálisan kis veszteséggel szálljunk ki egy eldurvult ügyből. Természetesen ennél agresszívebb behajtási módszerek is vannak, és sokak szerint csodákra képes egy eltört láb vagy kéz, esetleg egy szétlapított BMW. Ám itt nem árt vigyázni, hiszen az ügy visszafelé is elsülhet. A legjobb dolog, amit egy kis cég tehet, az a megelőzés.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek