[2007.09.22. 19:00]

Jó néhány évvel ezelőtt még sokkal alacsonyabb volt az illeték mértéke, mint ma, így felmerül a kérdés, hogy mivel jár jobban az ember: ha az ajándékozást választja családon belüli ingatlanra, vagy az örökösödési adónál marad?

De kezdjük talán azzal, hogy mit jelent az ajándékozás. A szerződés lényege abban rejlik, hogy a megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.

Az ajándékozás tárgya egyébként lehet valamely vagyoni értékű jog (például haszonélvezeti, vagy használati jog) ingyenes alapítása, átengedése is. A szerződés érvényességéhez az ajándék tényleges átadására nincs szükség.

Az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az ajándékot terhelő adóssággal és egyéb teherrel, illetve a vagyoni értékű joggal csökkentett forgalmi értéke. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Tehát például, ha a férj ajándékba adja feleségének a tulajdonát képező, nyolc millió forint forgalmi értékű lakást, és az ingatlant lakásvásárlási kölcsön terheli, aminek aktuális (a szerződéskötés időpontjára vonatkozó) értéke a pénzintézet által kiadott igazolás szerint négymillió forint, akkor a lakás tiszta értéke: 8 000 000-4 000 000 = 4 000 000 forint.

Az illeték számítása a 4 millió forint után 5 százalékos mértékű ajándékozási illeték kétszázezer forint. Ehhez jön a négymillió forint értékű visszterhes vagyontárgy után a két százalékos illeték, ami így nyolcvanezer forint, vagyis összesen a fizetendő illeték 280 ezer forint lesz.

Érdemes ezt összehasonlítani az öröklés illetékének a mértékével, hogy eldönthessük, melyikkel járunk jobban. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) számára a lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 2,5 százalék, míg ajándékozás esetében mint példánkban írtuk, 5 százalék. 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6 százalék az örökösödési illeték, míg az ajándékozási ebben az esetben 8 százalék. 35 millió forint feletti rész után pedig az előbbi 11 százalék, az utóbbi 12 százalék. És minden esetben nagyobb az ajándékozási illeték mint az örökösödési, legyen szó távolabbi rokoni kapcsolatról, illetve minden más megajándékozott esetében.

Mikor nem kell illetéket fizetni ajándékozás esetén? Ha értékpapír, takarékbetét vagy üzletrész megszerzéséről van szó. Szintén illetékmentes a lakóház építésére alkalmas telek tulajdonnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az ajándékozása, ha a megajándékozott az ingatlanra a hagyaték jogerős átadásától, illetve az ajándékozási szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Erről legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozni kell.

Ezek szerint biztosan állíthatjuk, hogy az ajándékozás – ha az örökösödési illeték elkerülése a cél – nem a legköltségkímélőbb megoldás.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek