[2007.09.17. 12:17]

Egyes vélemények szerint a fővárosi agglomerációban lakók hamarosan megindulnak Budapest felé, s az általuk támasztott kereslet ott élénkítheti a lakáspiacot. Vagyis megfordulni látszik a kilencvenes években jellemző trend, amikor a városból rengetegen költöztek ki a Budapest mellett fekvő településekre.

Ennek oka az lehet, hogy néhányan úgy vélik, az agglomerációban lakás előnyei nem kompenzálják a belvárostól - és esetleg az infrastruktúrától - való távolságot - magyarázza kérdéseinkre válaszolva Ilosvai Árpád, a Duna House irodavezetője. Zsúfoltak az utak, ráadásul túl hosszúra nyúlt a munkahelyre való eljutás ideje is, így nem csoda, hogy Demszky Gábor ezt megélegelve 2010-től dugódíjjal bünteti majd az autósokat.

A főpolgármester szerint ez a megoldás - a belső városrészek környezeti terhelésének csökkentése - már Európa számos városában bevált. Demszky úgy látja, hogy ez a lépés számos érdeket sért majd. –„Természetesen ezt nem nagyon fogják megtapsolni azok, akik az agglomerációban, vagy a külső részeken laknak, mert pénzbe kerül, s mert életmódváltásra kényszeríti őket, mivel nem tudják megfizetni”. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy nem lát más megoldást az egyre növekvő autóforgalom által okozott környezeti károk enyhítésére.

Ilosvai Árpád szerint ugyanakkor továbbra is zajlik a kifelé tartó költözés is, így az agglomerációból visszaköltözők csak kismértékben befolyásolják majd a budapesti kereslet alakulását. S persze az agglomerációs települések között is van különbség.

Budaörs például nagyon előnyös közlekedési és infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, szinte egybenőtt a fővárossal, így ez a hatás itt enyhébben jelentkezik. Míg a korábban igen divatos Telki esetében már jobban. Az ingatlanközvetítők adatai pedig inkább azt támasztják alá, hogy az agglomerációban folyamatosan nagy kereslet van a 25-50 millió közötti családi házakra, és a kisebb, 50-70 négyzetméter körüli lakásokra és jó adottságú építési telkekre is.

Mindezek tükrében nem meglepő, hogy Pest megyében a főváros budai oldalán az ingatlanok ára nagyon érdekesen alakul. Legdrágább Budaörs majd Törökbálint. De ez persze csak akkor igaz, ha a XI. kerületet nem vesszük figyelembe. Ha ezt is nézzük, akkor telek, ház és téglaépítésű lakás Budapesten lényegesen drágább, azonban a panellakás a viszonylag kicsi lakótelep miatt akár 10 százalékkal is drágább lehet Budaörsön, mint Gazdagréten vagy Őrmezőn.

Az agglomerációs településeken a legdrágább területek a Törökugrató 1-es út felöli része, végig a hegyoldal panorámás része, valamint Törökbálinton a Tükörhegyi rész. E három település után következik Biatorbágy, Budakeszi, Páty, Telki.

A sorrend itt nem jelent ársorrendet. És azért meg kell jegyezni, hogy Budakeszi Budapesthez közelebbi része lényegesen drágább, mint a másik oldal. A környék „sváb” településein azonban sokat csökken azoknak az ingatlanoknak az értéke, amelyek osztatlan közös tulajdonban annak, akár 10-20 tulajdonossal, és sokszor a tulajdonosok egy része nem is ismert vagy nagy valószínűséggel már nem élő személy.

A lehetséges vevők bizalmát itt azzal lehet helyreállítani, ha a tulajdonosok naprakész ügyvédi megosztással rendelkeznek, amiben a tulajdonosok szabályozzák, hogy mely tulajdonrészt ki használhat. A legolcsóbb település a környéken Érd. Ennek oka a hatalmas kínálat, valamint a tömegközlekedés nehézségei, a rossz csatornázottság és a kevés szilárd burkolatú út. Gyakorlatilag „teljes Érd eladó” jelenleg. Egy érdi 40 milliós családi ház Budaörsön akár 50-70 millió forintot is érne.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek