[2007.09.11. 17:51]

Sokan megbánták, hogy kiköltöztek

Az agglomerációba való kiköltözés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – állítja Gauber Péter városkutató, építész, a Studio Metropolitana kutatóintézet vezetője. A legtöbb kiköltöző a megszokott városi életmódját álmodta bele a vidéki környezetbe. Sokak számára kiderült, hogy ilyen nincs, és a legtöbbjük életminőségét nagyban rontja az ingázás. A Studio Metropolitana kutatása szerint az agglomerációban lakók átlagosan három órát utaznak egy nap. Ez nemcsak időrabló, hanem idegőrlő is, különösen azért, mert a forgalmi dugók mindennaposak.

Emiatt persze nem fog minden csalódott kiköltöző visszafordulni és újra beköltözni a városba, de a trendek változása azt mutatja, hogy a főváros vándorlási egyenlege ismét tartósan pozitív lett. 2004-ben még csak 100 fővel költöztek többen Budapestre, mint ahányan elköltöztek innen, a következő évben a külföldieket is figyelembe véve már 3800 fő volt a bevándorlási többlet.

A tendencia 2006-ban is folytatódott: a KSH legfrissebb adatai szerint Budapest lakosságának természetes fogyását csaknem kompenzálni tudta a bevándorlás, vagyis több mint 10 ezerrel többen érkeztek, mint ahányan elköltöztek. Ez azt jelenti, hogy Budapest kezdi visszahódítani azokat, akik az elmúlt években elhagyták a várost. Közben a kiköltözés is rendületlenül folyik tovább. Az agglomerációban letelepedők 70-80 százaléka budapesti, de a fővárostól távolodva gyorsan lecsökken az arány: az agglomeráción kívül már csak 40 százalék, a megye peremén pedig csak 10.

Ki vándorol?

Lényeges eltérés van a kiköltözők és a beköltözők szociális helyzete között. Gauber Péter szerint a legszívesebben a kisgyermekes anyák költöznek ki, akik szeretnék, hogy gyerekeik biztonságos környéken nőjenek fel, ahol friss a levegő és sok a mozgási lehetőség. A nyugdíjasok inkább kötődnek a városhoz, és számukra a jó tömegközlekedés a legfontosabb. A városba beköltözök domináns csoportja a fiatal férfiaké, akiknek szimpatikus a nyüzsgő városi élet.

Az agglomeráción túli területeken előtérbe kerül a szociális célú kiköltözés. Ez azt jelenti, hogy az értékes ingatlannal rendelkező, de alacsony jövedelmű emberek eladják, vagy életjáradékra cserélik ingatlanukat, és vesznek egy olcsóbb vidéki házat vagy lakást.

Sikeres települések

A környező településeknek közben teljesen új kihívásokkal kell megküzdeni. A kiköltözők ugyanis kezdetben teljes egészében Budapesthez kötődtek, és jóformán csak aludni jártak haza, nem vásároltak, és nem vettek igénybe szolgáltatásokat a lakóhelyükön. Hiába volt a budai agglomerációban a legnagyobb az egy főre jutó személyi jövedelem, az önkormányzatok adóbevételek nélkül maradtak. Időbe telt, mire a települések észbe kaptak és az új igényeknek megfelelően elkezdtek átalakulni.

Dunakeszi sikerességének legfőbb oka a fekvése, Budapest könnyen elérhető, de közel van a Duna-part, a Dunakanyar és a Börzsöny is. A beköltözők társadalmi státusza ennek megfelelően magas: inkább tehetősebb emberek költöznek ki. A helyi önkormányzat azonban nem elégedett meg ennyivel, fejleszti az infrastruktúrát, és bár újabb telkeket bocsát az ideköltözők rendelkezésére, egyben elő is írja a teljes közművesítést.

Nagykovácsiban sajátos, tudás alapú dezurbanizáció kezdődött el és tart már lényegében több éve. A magasan kvalifikált lakosok valóságos elittelepülést faragnak Nagykovácsiból. A távmunka szerepe már most is jelentős, sokan, ha tehetik, nem mozdulnak ki a faluból, interneten, telefonon intézik ügyeiket, vállalkozásaikat. Ezt a folyamatot a községházán folyó tudatos településfejlesztési munka is megerősíti, mindezt támogatja az a – Magyarországon ritka – jelenség, hogy a településen aktív a civil élet.

Az agglomeráció szerkezete egész biztosan meg fog változni. A magánszféra hatalmas pénzeket invesztált az agglomeráció településein, és most szembesül azzal a problémával, hogy mennyi minden hiányzik még azért, mert eddig minden Budapesthez kötődött. Ezután várhatóan új települési központok épülnek ki, ahol az emberek elintézhetik a mindennapi ügyeiket, vásárolhatnak, fogyaszthatnak: Talentis Program, Etyekwood, Aquaréna - sorolhatnánk a példákat. A jelek szerint az agglomeráció települései egyre inkább kezdik kitalálni, hogyan élhetnék a saját életüket.

Agglomeráció számokban

A budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, amelyhez hivatalosan 81 település tartozik. 2005-ben 2 421 831 fő élt a budapesti agglomerációban, ami Magyarország lakosságának az egynegyede.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek