[2007.09.11. 14:00]

Észak pumája

Északi szomszédunknál 2007 második negyedében 9,2 százalékra gyorsult a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedési üteme az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. Ennek köszönhetően idén júliusban 8,30 százalékra csökkent az állástalanok aránya – az 1993-ban létrejött önálló Szlovákia történetében most a legjobb ez a mutató.



A beruházás-ösztönző reformoknak – s azok közül is elsősorban a 19 százalékos jövedelemadó-kulcsnak – köszönhetően az utóbbi években egymás után telepedtek le az országban újabb multinacionális cégek (Samsung, Hyundai-KIA stb.), majd azok beszállítóiként kis- és középvállalkozások is. Az állam azzal próbál meg segíteni egy-egy önkormányzatnak vagy más közületnek, hogy hozzájárul a részben elavult, elhagyott ipartelepek felújításához, bővítéséhez.

Számos helyen egyelőre csak az infrastrukturális alap, a közműhálózat egy része adott, de az iparipark-fejlesztési tervek már elkészültek. Sok az elképzelés a magyarok lakta Dél-Szlovákiában is, annak középső és keleti részén azonban hiányzik a megfelelő „vérkeringést” biztosító úthálózat. Ez alighanem az elkövetkező években is így lesz.

Bár Robert Fico kormánya szorgalmazza az autópályák és gyorsforgalmi utak építését, mégis úgy tűnik, a dél-szlovákiai régiókat „felfűzni” hivatott R7-es gyorsforgalmi út építése eléggé hátul szerepel a kabinet tervei között. Az R7-es nagyjából a Pozsony–Dunaszerdahely–Érsekújvár–Losonc nyomvonalat követné, a losonci régiótól pedig az R2-es gyorsgorgalmi út épül Kassáig. Ipar egyelőre inkább a Szlovákia fő közúti közlekedési ütőerének számító D1-es autópálya közelébe települ; ez az út köti össze – északi nyomvonallal – a két legnagyobb szlovákiai várost, Pozsonyt és Kassát. Magyarország vonatkozásában akadályt jelent például az Ipoly-hidak és a Kassa–Miskolc gyorsforgalmi út hiánya is.

Szlovákiában az ipari parkok létesítéséről szóló 193/2001. számú törvény rendelkezik az ipartelepítésnek e formájáról. A jogszabály szerint ipari parkot a települési önkormányzatok hozhatnak létre saját területükön. Ha több község területén áll (majd) a létesítmény, az érintett helyhatóságok egymás közt külön szerződést kötnek róla. Az állam külön anyagi támogatást biztosíthat az ipari parkot építő településnek (esetleg annak a megyei önkormányzatnak, amelynek a területén az adott község áll).

Célirányos dotációról van szó, amely a park létesítéséhez szükséges közműhálózat építésére és egyéb műszaki feltételek biztosítására fordítható. Ebből fedezhető továbbá a szükséges földterületek kisajátításáért járó anyagi kárpótlás, valamint a telekvásárlással, -bérlettel és -cserével járó kiadás is.

Ha közvetlenül a község kér hozzájárulást az államtól, a támogatás mértéke a műszaki feltételek megteremtéséhez és a közműhálózat megépítéséhez szükséges elengedhetetlen összköltség legfeljebb 85 százaléka lehet. Ha az önkormányzat – közbeszerzési eljárással – céget bízott meg a kivitelezéssel, a vállalkozás az ilyen összköltség maximum felét kaphatja meg az államtól.

A szlovák állam az elmúlt években viszonylag sok ipari park létrehozásához nyújtott támogatást, köztük több dél-szlovákiai kezdeményezést is segített. Ezek közül kiemelkedik a Kassától délre, a szlovák–magyar határ közelében lévő kenyheci (szlovákul Kechnec) ipari park és a délnyugat-szlovákiai Galánta (szlovákul Galanta) város iparzónája. Galántán a dél-koreai vállalatóriás, a Samsung működtet gyárat különféle tévékészülékek és -tartozékok előállítására, de a helyi ipari övezetben kapott helyet a mamutcég közép-európai logisztikai és fejlesztési központja is. Sikertörténetnek számít a jó infrastruktúrájú és kedvező földrajzi fekvésű gényei ipari park is Léva város közelében.

Főbb tervek Dél-Szlovákiában

A párkányi és az esztergomi térség településeit tömörítő, a határon átnyúló együttműködést erősítő Ister-Granum Eurorégió leghamarabb 2015-re kétszer kétsávos dunai teherhidat szeretne a két város határában. Ennek köszönhetően ipari park, logisztikai központ, kikötő és nemzetközi átrakodó állomás is létesülhetne a folyam szlovákiai oldalán. Szakértők szerint erre a nagyobb logisztikai potenciált nélkülöző esztergomi térségnek nagy szüksége volna, s természetesen sokat lendíthetne az iparilag jóval elmaradottabb párkányi régión is.

A szlovák kormány vállalkozásserkentéssel megbízott SARIO ügynökségétől a közép-szlovákiai Losonc 93 millió koronát (vagyis körülbelül 680 millió forintnak megfelelő összeget) kap a helyi ipari park infrastruktúrájának kiépítésére. A nógrádi ipari park főként a régió nyersanyagkincsét aknázná ki, például építőanyag gyártását tervezik.

A kelet-szlovákiai Kassa közelében, Peresen 190 hektáros, részben már közművesített telken létesül ipari park. A telek fekvése ideális: nemzetközi repülőtér és villamossín is van a közelében. Amellett, hogy Kassa Szlovákia második legnagyobb városa és kelet-szlovákiai fejlesztési pólusa, a magasan szakképzett, diplomás fiatalok aránya is nagy (sőt, a magyar cégek például magyarul tudó munkatársakat is nagyobb valószínűséggel találnak). S még egy, a beruházók számára nem éppen elhanyagolható szempont: a munkaerő a nyugat-szlovákiai bérekhez képest még mindig viszonylag olcsó.

A Szlovákiában beruházni szándékozó magyar kis- és középvállalkozások számára a kisebb volumenű, sok esetben egyelőre csak tervrajzon létező ipartelepek is izgalmasak lehetnek. Ezeket most induló sorozatunkban régiónként mutatjuk be, ismertetve a konkrét feltételeket és lehetőségeket is.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek