[2007.09.07. 10:35]
Az áfatörvényben leginkább az ingatlanszabályozás jelent majd újdonságot. Az ingatlanok értékesítése, bérbeadása alapvetően áfamentes marad, azonban kivételt képez telek (vagyis minden belterületi, építési telek, az üdülőnek vagy iparterületnek szánt ingatlan, illetve lakások alapjául szolgáló terület). Áfát kell fizetni minden olyan épület, épületrész, építmény is, amelyet még nem vettek használatba
(vagyis az önkormányzat nem adta ki rájuk a használatbavételi engedélyt), sőt a tervek szerint akkor is, ha az eladás időpontjában a használatbavételi engedély két évnél nem régebbi.
A magánszemélyek tehát áfaalannyá válnak, s regisztráltatniuk kell magukat az adóhatóságnál. A telekeladáshoz kapcsolt beszerzések (például a telek közművesítése) áfáját le lehet vonni a befizetendő áfából.
A lap szerint az eladók megpróbálják majd érvényesíteni a hirtelen költségnövekedést. A telkek drágulásának azonban korlátot szab a kereslet, így aligha elképzelhető a teljes áfa mértékét elérő, 20 százalékos, általános építésitelekár-drágulás.
A fordított adózás megjelenése szintén érinti az ingatlanokat: a vevő az eladónak a nettó összeget fizeti meg, és az államnak ő tartozik befizetni az áfát. Ez a visszaélések mérséklését szolgálja: az adóteher megfizetésének felelőssége azé, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Ezt ugyanakkor csak cégek, vállalkozások esetén vezetik be, ráadásul csak akkor, ha az egyébként áfamentes ingatlanügyleteknél választották a társaságok az áfázást.
