[2007.09.06. 15:51]

Kazinczy kiütötte Omar Sharifot

Hét év után peren kívül megegyezett Kazincbarcika és Berente. A két Borsod megyei település közötti ellentét az 1996-os berentei népszavazás óta tart, akkor ugyanis a falu lakossága arra szavazott, hogy leváljon Kazincbarcikáról és önálló legyen. Arra hivatkoztak, hogy a kazincbarcikai önkormányzat nem teremt olyan anyagi feltételeket a kis falu számára, ami lehetővé tenné a további fejlődést.

Miután a kis falut 1999. május 1-jén önállónak nyilvánította a köztársasági elnök, azonnal elkezdődött a jogi vita a leválás igazi okáról, az iparűzési adó megosztásáról. Ugyanis a döntéssel Berentéhez került a BorsodChem jelentős része, a Borsodi Hőerőmű és a korábbi szénosztályozó is. A környéken csak kis Kuvaitnak nevezett, 1050 lakost számláló Berente költségvetésébe került az iparűzési és egyéb bevételek 29 százaléka, évente mintegy 400 millió forint, míg a 33 ezres lakosú Kazincbarcika önkormányzata növekvő forráshiánnyal küzdött, ami az elmúlt évben már elérte a 2,2 milliárd forintot. Kazincbarcika fellebbezett a döntés ellen, és erre a vitára sikerült pontot tenni a peren kívül egyezséggel az elmúlt hónapban.

Sorsod: Borsod

A megállapodással lehetőséget teremtett a két önkormányzat arra, hogy a térségben végre megindulhatnak a munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések, megkezdődhet a vállalatok letelepedése a BorsodChem közreműködésével, tekintettel arra, hogy a területek fölötti áldatlan politikai vita megszűnt.
A vagyonmegosztás kérdésében is győzedelmeskedett a józan ész. Eszerint Kazincbarcika területén levő ingatlanvagyon a város önkormányzatának a tulajdonát, a Berente területén levő ingatlanvagyon pedig a község önkormányzati tulajdonát képezi. Viszont, az ezután megvalósuló közös beruházások után fizetett valamennyi helyi adó 50 százalékát 2008. január 1-jétől kezdődően 30 évig Berente átadja a kazincbarcikai önkormányzatnak egészségügyi, oktatási és kulturális célokra.

Monori, Lili nélkül

Budapest vonzáskörzetéhez tartozik Monor és a róla nemrég levált négyezer lakosú Monorierdő, amely hét kilométerre van Monortól. Az elmúlt években Monorierdőn kialakult a teljes infrastruktúra, és kiépítették a szilárd burkolatú utakat. Van óvoda, iskola, orvosi és gyermekorvosi rendelő, vasúti megálló, helyi buszjárat, posta, gyógyszertár.

Tehát mindenük megvan ahhoz, hogy önálló életet éljenek. A válással a 20 ezer lakosú Monor jobban összpontosíthat önmagára, kevesebb intézményt, utat, közművet, közterületet kell fenntartania. Így azt mondhatni, hogy mindkét település jól járt.

Az M0-s és az M4-es kiépülése a város fellendülésével kecsegtet. Megindult a földek iránti kereslet, aminek nyomán megemelkedtek a földárak. Az M5-ös autópálya felé, Üllő és Vecsés között már most fel lehet hajtani az M0-ásra, a felhajtó 4 kilométerre van a város határától. Az önkormányzat gazdasági területeket jelölt ki, ahol beruházások valósulhatnak meg.

Ipari telkek 1000–2000 forint/négyzetméter között kaphatók közművesítés nélküli állapotban, attól függően, hogy milyen távolságra találhatók úttól, csomóponttól. Kevés eladásra szánt telek van, ezek ára hatezertől húszezer forintig terjed. A panellakások nagyjából egy árszinten vannak a jobb fővárosi lakótelepi lakásokéval.

Néhány éve épült a Balassa lakópark, ahol kedvező áron találunk magunknak megfelelő lakást. Kiköltözni vágyóknak érdemes elgondolkodniuk, hiszen a főváros közelsége, jó autóutak, ugyancsak jól megszervezett tömegközlekedés (a reggeli és a késő délutáni órákban 20 percenként megy vonat, és 40 perc alatt be lehet érni a Nyugatiba), a kiváló háttér-infrastruktúra mind amellett szólnak, hogy az ember ide költözzön.

Csaba és Magdi

Magdolna-völgy leválását Piliscsabáról egyelőre megakadályozta, hogy Sólyom László köztársasági elnök nem adta áldását a válásra. A kizárólag magánterületből, mindössze öt utcából, 600 lakost számláló lakóparkból álló Magdolna-völgy le akart válni Piliscsabáról, miközben ezen a településen nincsen templom, óvoda, iskola, orvosi rendelő, községháza, főtér, vegyesbolt, vagy kocsma, vagyis mindaz, ami egy falut faluvá tenne.

A leválás fő indoka a Magdolna-völgyiek szerint az, hogy a piliscsabai önkormányzat a téli időszakban nem végezteti el a hókotrást, az itteni gyerekeket nem veszi fel az óvodába, a közvilágítás költségeinek csak egy részét fedezi, miközben az adókat beszedi a lakóparkban élőktől. Bonyolult helyzetet okozott az is, hogy az önkormányzat nem volt hajlandó az utcákat elnevezni a lakóparkban, így az ott lakók nem jelentek meg a lakcímnyilvántartóban, és nem vehettek részt a parlamenti választásokon. A lakók szerint a feszültség oka egyszerű, hiába fizetik be az adókat, cserébe nem kapnak semmit.

Piliscsaba külterülete a rendszerváltás előtt a helyi tsz-é volt, amelyet a ’90-es évek elején kárpótlási jegyekért szétosztottak. A Pilis-Invest Ingatlanbefektetési Szövetkezet ezekre a földekre és a kárpótlási jegy-tulajdonosokra alapozta ingatlanfejlesztési elképzeléseit. 1994-1999 között a közel duplájára növelt belterületi földeket rendkívül olcsón vásárolta fel a Pilis-Invest – tudtuk meg egy helyi lakostól.

A Magdolna-völgy mellett ingatlanfejlesztő cégek parcellázták fel a Csabagyöngyét, a Garancstetőt, a Garancsligetet és az Álomvölgyet, így összesen öt lakópark létesült a környéken. A befektetők a mindenütt fillérekért felvásárolt telkeket sokszoros áron adták tovább.

A Pilis-Invest azonban valójában nem volt valódi szövetkezet, érdemi gazdasági tevékenységet nem folytatott. Az üzletrészekre rendkívül vonzónak tűnő kamatokat ígért, ám ezek nem voltak reálisak. Valójában nem volt ez más, mint piramisjáték. Az első befektetők még jól jártak, ám az elkerülhetetlen csőd után a cég 11,6 milliárd forinttal maradt adósa a majdnem négyezer kisbefektetőnek, akiknek esélyük sincs arra, hogy viszontlássák pénzüket. A Magdolna-völgyben a Pilis-Invest nyomán később csődbement Magdolna-völgy Kft kezdte meg a beruházásokat, és a fejlesztő eltűnése után a beruházás tovább folytatódik.

A befektetők rendszerint csak a legszükségesebb infrastruktúrát - út, víz, gáz, csatorna, áram - építik meg, a többit pedig az önkormányzatra hagyják. Márpedig ha valahol letelepedik 500- 1000 ember, oktatásra, egészségügyi ellátásra, bevásárlási lehetőségre, óvodára és még sok minden másra szüksége van. Mindezen funkciók ellátása az adott településre marad, fedezetet pedig az újonnan érkezőktől várható szja-bevétel nyújtana. Ezer lakostól évente mintegy 30 millió forint adóhoz juthat az önkormányzat. Ám a Magdolna-völgyben viszont csak a téli síkosságmentesítés elvisz 15 milliót.

Ezek után tehát azt gondolnánk, hogy a piliscsabaiak örülnek a válási szándéknak, a lakópark legyen mielőbb önálló, és vigye magával a megoldandó problémáit. Ám a kiválni szándékozó település egy saját méreteivel nagyjából megegyező, részben Natura 2000-es védelem alatt álló zöldterületet vinne magával, egyelőre külterületként, ám a belterületbe vonás lehetőségével. Tehát ez áll az egész kiválási procedúra mögött – állítja egy nevét felfedni nem kívánó piliscsabai informátorunk.

Hankook-lakások kulcsa nem Kulcson van

Nem lesz népszavazás Kulcson a Hankook-lakópark ügyében, mivel nem sikerült kellő számú aláírást összegyűjteniük azoknak, akik ellenzik, hogy a Duna-parti településen épüljön fel a szemben lévő dunaújvárosi gumiabroncsgyár munkásszállója – tudtuk meg dr. Török Zoltántól, Kulcs jegyzőjétől. A Hankook Tire Magyarország Kft. korábban tendert írt ki a gyár dolgozóinak építendő lakópark megvalósítására, amire a magyar tulajdonú Hanhome Kft. nyújtott be pályázatot. A

Hankook Kulcs északi részén szeretett volna megvásárolni egy 31 hektáros területet a lakóprakrnak. A cég cserében vállalta volna egy faluház felépítését 30 millióért a régi helyén és egy tornacsarnok létrehozását 90 millió forintért, valamint hozzájárult volna egy tisztítómű építéséhez is. A beruházás összesen 6 milliárd forint lett volna. Mindebből azonban semmi sem lesz, mert időközben a dél-koreaiak meggondolták magukat, és érvénytelenítették a tendert. A cég ugyanis úgy döntött, hogy a hosszú távú ingatlanbérlés helyett inkább saját maga építi meg a lakóparkot.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek