[2007.09.05. 18:44]

Ahogy Ukrajnában már csak lenni szokott, nem egy, hanem egyszerre két testület is foglalkozik a 2012-es EB rendezésével. Az egyiket az államfő állította fel, a másikat a kormányfő. Csak remélni lehet, hogy sok bába között nem vész el a gyerek, hiszen tennivaló akad bőven.

Bár az utóbbi időben látványos fejlődésnek indultak az ukrán nagyvárosok, az infrastruktúra még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Nem véletlenül tervezik óriási összegek ráfordítása révén európaibbá varázsolni Ukrajnának legalább azt a részét, ahol a mérkőzések zajlanak majd. A tervek szerint összesen 100 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 20 milliárd USD-t kívánnak költeni az előkészületekre. A dolog érdekessége, hogy ebből csak 2,4-3 milliárd USD-t tesz ki a központi költségvetés hozzájárulása, a fennmaradó részt a helyi költségvetések forrásai, s főleg a külföldi beruházások tennék ki.

Nem véletlenül jelentette ki Mikola Azarov Ukrajna kormányfőjének első helyettese Edmund Stoiber bajorországi miniszterelnökkel való találkozóján, hogy a bajor nagyvállalatok részt vehetnének az ukrajnai projektekben, sőt, javasolta, hogy 2008-ban Kijevben tartsák meg a kormányközi vegyes bizottság ülését. A környező államok is figyelemmel kísérik a fejleményeket, Törökország például nem is túlságosan leplezve jelentette be, hogy tekintélyes szeletre számít az EB-tortából.

E torta pedig még európai mércével mérve is tekintélyes. Kijevben például csak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére közel 40 milliárd hrivnyát, azaz 8 milliárd dollárt kívánnak fordítani. Ha ehhez hozzáadjuk a stadionok, szállodák, repülőterek stb. építésének, felújításának költségeit, s végösszeget megszorozzuk néggyel akkor igencsak csábító summa kerekedik ki. A gond pont ebből fakad. Grigorij Szurkis, az Ukrán Labdarúgó Szövetség elnöke az ingatlanmagazin.com kérdésre elmondta, hogy Viktor Juscsenko elnök utasítása ellenére, a kijevi tisztségviselők és aparcsikok nem veszik figyelembe a határidőket, így a tervezett 84 ezer főt befogadó Olimpiai Stadion várhatóan nem lesz kész a nyitógálára.

További gondokat vet fel, hogy az új stadion mellé bevásárló, és szórakoztató központot is terveztek az ukránok, ami a FIFA szerint komoly biztonsági kérdéseket vet fel, A testület éppen ezért a hétvégén Kijevbe utazik, hogy személyesen is meggyőződjenek az előkészületekről. Olaszország már jelezte „beugrási” szándékát, ha a lengyel-ukrán duó nem készül el időben a stadionokkal. Egyébként Lembergben (Ilyvón), Dnyipropetrivszkban és Donyeckban rendben folynak az építkezések).

Az említett helyszínek mellett természetesen profitálni kívánnak a foci fiesztából más régiók, így Kárpátalja is. Az Ukrajna legnyugatibb megyéjében élők joggal érzik úgy, hogy kiemelt támogatásban kell részesülniük az EB miatt, hiszen négy európai uniós állammal is határos szülőföldjük, itt húzódik az egyik legfontosabb tranzitútvonal Nyugatról Kelet felé. A számítások szerint nyugati irányból a résztvevők, szurkolók közel 60 százaléka itt lép majd be Ukrajna területére.

Ugyan még messze van a jelképes D-Day, ennek ellenére számos olyan projekt folyik már, amelyik így vagy úgy, de kapcsolódik a kontinensviadalhoz. Ukrajna miniszterelnöke a napokban járt Ungváron, ahol szlovák kollégájával ellenőrizte, hogyan haladnak a munkálatok a két ország itteni határszakaszán lévő átkelőn.

A Tacis Program által is finanszírozott, összesen 12 millió euróra tervezett munkálatok első szakaszára — amelynek keretében kamionterminált alakítanak ki — már 3 millió eurót kiutalt az Európai Bizottság. A második szakaszban a meglévő infrastruktúrát bővítik, újítják fel. Ennek köszönhetően a jövőben ötször több teherautó és kétszer annyi személygépkocsi lépheti majd át itt a határt. A tervek szerint az év végéig megépül az átkelőhöz vezető út is.

Beregszászt, a kárpátaljai magyarság gazdasági, szellemi és kulturális központját is jótékonyan befolyásolhatja a felkészülés. A közelben lévő Beregsurány-Asztély határátkelő fejlesztése mellett megoldódhat a város egyik akut problémája, a kerülőút megépítése is. A befektetések tekintetében nem kis vonzerőt jelent majd a Beregvidék számára, ha Vásárosnamény felől ideér az új autópálya, amely Beregdaróc és Beregdéda között metszené az államhatárt, s ahol természetesen nagy nemzetközi átkelő is épülne.

Mindez azonban még a jövő zenéje. Kárpátalján egyelőre csupán egyetlen olyan autóút van, amely többé-kevésbé megfelel a követelményeknek. Ez Csaptól vezet Lembergen át Kijev felé, s itteni szakaszát a macedónok építették. Szakemberek szerint egyébként több mint félmilliárt hrivnyát, azaz 100 millió USD-t kellene költeni a közúthálózat fejlesztésére a megyében ahhoz, hogy az megfeleljen az elvárásoknak.

A vasúti és légi közlekedés terén is akad tennivaló. Budapest felől egészen Csapig, illetve Lembergtől Kijevig jó állapotú, felszereltségű a vasúti pálya, Csap és Lemberg között viszont már közel sem az. Továbbra is befektetőre vár az egykori munkácsi katonai repülőtér, pedig komoly légiforgalmi központ is lehetne belőle.

Amint látjuk, észak-keleti szomszédainknál tervekből nincs hiány, a nagy kérdés az, hogy a szovjet érából ismert halogatós, majd a minőséget háttérbe szorító „rohammunkás” stílustól mennyire tudtak megszabadulni a független Ukrajnában? Leghamarabb a hétvégén, de 2012-re mindenképpen választ kapunk erre a kérdésre is.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek