|
Több milliárd forinttal átvágott minket az APEH?
Jövedelem-e az infláció?
[2007.09.03. 13:17]
Évente több milliárd forinttal károsítja meg az APEH az embereket, mert jogtalanul, hibásan adóztatják az ingatlan-eladásokat - állítja korábbi cikkünkre reagálva egy debreceni olvasónk -, aki szerint az inflációt nem szabadna figyelembe venni az adóalap megállapításakor. Szakértőnk szerint azonban - sajnos - nincs igaza, de ennek ellenére talán érdemes végiggondolni a levélíró ötletét.
Nem lát, nem hall, nem beszél
Amiben teljesen igaza van: nem a lakáseladásból származó bevétel után kell adózni, hanem természetesen a lakás eladásból származó jövedelem (1995. CXVII 59. § ) után. Bár a kettő a köznyelvben szinonima, amikor jogszabályt értelmezünk, fő a pontosság. Levélírónk azonban ebben egészen odáig elmegy, hogy elkezdi boncolgatni, mi is számít ebben az esetben jövedelemnek. Amiben egyetértünk: ehhez a kiindulás az eladott ingatlan valós forgalmi értékét alapul véve a vételár és az eladási ár közötti különbözet. Ám olvasónk így folytatja: „Ez azért fontos, mert például a 10 éve vett lakás forgalmi értéke nem változott, csak az ára nőtt meg az inflációval. A kérdés mármost az, hogy az infláció bevétel-e? Természetesen nem az, ezért hosszabb ideje hibásan adóztatják az ingatlan eladásokat. Azt szokták erre reagálni, hogy de bizony az inflációt figyelembe van véve az 5-15 év alatt levonható 10-10 százalékokkal. Ez is sajnálatos tévedés, ugyanis a lakás, ház, ingatlan gondozása kötelező a tulajdonos számára. A gondozást, karbantartást a tulajdonos nem tudja számlával igazolni, amikor a munkálatokat maga végzi el. Ezért a jogalkotó az 5. évtől 10-10 százalékban ismeri el a karbantartási költségeket számla nélkül, majd a 15. évtől az ingatlant amortizálódottnak tekinti, tehát a vételi ár - 20 évvel azelőtti - teljes mértékben leírható. Mikor fontos ez a leírás, és mikor kell személyi jövedelemadót fizetni (különadóként) az eladott ingatlan után? Ha megváltozik az ingatlan kívül vagy belül. Kívül akkor változik meg például, ha utat, közintézményt vagy más értéknövelő objektumot telepítenek a közelébe. Ezt az illetékhivatalok megemelt illetékkel jutalmazzák. Belül akkor nő az ingatlan értéke, ha korszerűsítés történt.
Aprópénz?
Az adóhivatal egyelőre nem reagált megkeresésünkre, ahogy az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő jogásza is türelmet kért, hogy végiggondolja a javaslatot. Dajka Edit, az Önadózó című havilap főszerkesztője azonban segítségünkre sietett. Vagyis: abban ugye, nincs vita, hogy az ingatlan értékesítés jövedelmét a személyi jövedelemadó törvény előírásai alapján kell megállapítani. A törvény szabályozza azt is, hogyan kell a számítást elvégezni: a bevételből kiindulva! A számítást a bevételből kiindulva kell elvégezni. Mégpedig abból a bevételből, amely az adásvételi szerződésen szerepel! Az, hogy ezt a jogalkotó milyen szándékok alapján állapította így meg, nem tudjuk, de talán nem is fontos. Hiszen a jogszabály nem tér ki sem az értékre, sem az árra, sem az inflációra külön-külön, csak a „bevételről” van szó. Majd a jogszabály azt is meghatározza, hogy milyen tételek vonhatók le a bevételből. Elsősorban az értéknövelő beruházások. És szabályozza azt is, hogy melyek azok az évek, amikor csökkentési lehetőség van. Így kell tehát megállapítani az ingatlanértékesítési jövedelmet, s hogy miért így, az megérhet ugyan akár egy tanulmányt, akár eszmefuttatást, de az adóhatóság elfogadott gyakorlata világos: számításokkal, szerződésekkel, számlákkal alá kell támasztani, amiket a bevételből saját beruházásként levonunk. Vagyis hogy maga az értéknövekedés miből keletkezett, nem adózási szempont!
Biztonságban a pénzünk
Kardos Rita
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |





