[2007.08.29. 20:05]

A közbeszerzési eljárás:

Közbeszerzési pályázat esetén az állam nagyon sok esetben úgy alakítja ki a feltételeket, hogy a pályázók köre néhány cégre, vagy konzorciumra szűküljön. Erre több legális megoldást is találtak a minisztériumok:

A pályázat kiírásánál, vagy még a legelején vagy időközben már olyan feltételeket támaszt az állam a pályázni kívánó cégekkel szemben, ami sokukat eleve kizár a megmérettetésből. Többek között előfordulhat, hogy egy korábban már megvalósított állami projekt meglétét kérik számon az indulóktól, vagy ennek x millió forintos értékét.

E manőverrel ugyanis drasztikusan kizárhatók a kis, a közepes, valamint a nagyvállalkozásoknak a nagyobbik része. Emlékezetes példa lehet erre, a pár évvel ezelőtt több napilapban is megszellőztetett autópálya építési tender körüli hercehurca, valamint az állami informatikai park kiépítésre kiírt pályázatnál kirobbant botrány.

Mivel az állam sok esetben menetközben módosította a feltételeket, nagyon sok ajánlattévő meggondolja magát, és eláll a „megmérettetéstől.” Az csak hab a tortán, hogy általában az elsőnek kihirdetett cég általában szakmaiatlannak titulált pályaművével zsebeli be, illetve használja fel a közpénzt.



Bevett szokás a hiánypótlás módszere is. Ilyenkor az ajánlatkérő csak egy szűk kör részére vagy csak formálisan biztosít hiánypótlást, ugyanakkor igen sokféle elvárást támaszt a többi pályázótól, ezért a „nem tájékozott” ajánlattévők jó része elbukhat, el is bukik a pályázaton. Másik népszerű trükk az egészen egyszerű formális hiba miatti kizárás, ilyen lehet akár egy több száz oldalas szerződés esetében az ügyvezető igazgató aláírásának minden egyes oldalon történő szerepeltetési kötelezettségének elmaradása.

Előszeretettel alkalmazott eszköz továbbá a versenyzői kör szűkítése tetszés szerint meghatározott rangsorolási szempontok felállításával, vagy az ajánlatokon belüli későbbi lapcsere, melyet azután szinte lehetetlen bizonyítani egy jogi eljárásnál.

A Manager Magazin becslései szerint idén akár 1500 milliárdnyi közbeszerzésben fordult elő valamilyen szabálytalanság, valamint további „160 milliárd forintot fordíthatnak a későbbi nyertesek a pályázati elbírálás befolyásolására”. Ugyanekkora kárt szokott okozni az is, hogy a kenőpénzek miatt nem a leghatékonyabb módon használják fel a cégek a közpénzeket, ezért éves szinten a magyar GDP közel 1 százaléka is elveszhet az átláthatatlanság következtében.

Az ingatlanmagazin.com-nak nyilatkozó pénzügyi tanácsadó szerint, míg két évvel ezelőtt egy átlagos informatikai beszerzést még 6%-os hálapénzzel el lehetett nyerni, addig ma már 10-15%-os „együttműködési költséget” kell az ajánlatba kalkulálni. Ez egy önmagát generáló folyamat, melynek eredményeként újra meg újra ugyanaz a néhány konzorcium kerül előtérbe. Az egész mégis legálisan zajlik, hiszen a visszautasított pályázók nem feleltek meg a kritériumoknak – magyarázza a sarkított példákat a szakértő.

Sokat vitatott PPP-vel a visszaélések ellen

A PPP projektek – vagyis a Public Private Partnership, a magán és a közszféra együttműködése - tárgyalásos közbeszerzési eljárásban valósulnak meg. Így a feleknek módjukban áll a paraméterekről és az ezzel összefüggő kockázat-megosztási valamint árkérdésekben alkudni. A tenderfelhívásban azonban világosan fel kell tüntetni azokat a kötöttségeket, illetve minimum kritériumokat, amelyektől az ajánlattevő nem térhet el, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a felhívás ne specifikálja túl az állami igényeket, ez ugyanis korlátozná az ajánlattevők innovatív megoldásokra való törekvését – fogalmaz egy észak-magyarországi területfejlesztési társulás vidékfejlesztési menedzsere.

Az elbírálás során az első szakaszban a pályázók minősítése történik meg és csak a másodikban kerül sor az ajánlattételre, valamint az ajánlatok megtárgyalására, melyeknek tartalmaznia kell a részletes szerződési feltételeket is. A csalásokra, korrupcióra így nem igazán nyílik lehetőség – fogalmaz a szakember.

Nem mindenki osztja ezt a véleményt: más források szerint a helyenkénti túlszabályozás, máshol pedig ennek hiánya teremt megfelelő körülményeket a zavarosban halászóknak. Mára azonban tény, hogy az első PPP projektek sok tízmilliárdos extrakiadásokkal jártak.

Középmezőny

Átláthatatlan közbeszerzési döntési folyamatok, a bürokrácia túlméretezettsége s a jogi kiskapuk jelentik itthon a korrupció melegágyát, melyet elsősorban az egyre nagyobb értékű állami közbeszerzések és a pártfinanszírozás megoldatlansága súlyosbítanak – derül ki a hazai és külföldi szakmai szervezetek állásfoglalásaiból, melyre legutóbb a Transparency International legutóbbi jelentése is alátámasztott.



A nemzetközi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy „a magyar korrupcióhoz tartozik például az adatok hozzáférésének megnehezítése is, mivel „különböző érdekek mentén titkosítanak állami szerződéseket, s a nyilvánosság kizárásával ágyaznak meg a korrupciónak”.

A magyarországi működőtőke - befektetések 85 százalékát uraló nyolc állam – Ausztria, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok – kereskedelmi kamarái petíciót adtak át Kóka János gazdasági miniszternek a bürokrácia csökkentését és nagyobb átláthatóságot sürgetve.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek