[2007.08.29. 15:32]

Az ingatlanbiztosítás fontosságának kérdése örökzöld téma. Azok, akik ellene vannak, többek között azzal érvelnek, hogy azért nem kötnek lakásbiztosítást, mert úgy vélik, amit erre fizetnének, azt inkább félre rakják, ha pedig káruk lesz, akkor majd abból fizetik ki a helyreállítást. Csakhogy amikor megtörténik a baj, kiderül, hogy a károsultnak általában nincs félretéve semmilyen megtakarított összege sem.

Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy egy átlagos vidéki családi ház éves biztosítási díja nagyjából egy-két hőszigetelt ablaktábla cseréjének az árába kerül. Míg ha például leég az egész ház, akkor a biztosító a befizetett összeg sokszorosával segít az úgynevezett „kockázati közösségtől” befolyt keretéből.

Azzal sincsenek sokan tisztában, hogy jelentősen csökken a lakásbiztosítás díja, ha például az otthonuknak is helyet adó társasház rendelkezik közös biztosítással. Magyarországon jelenleg az összes lakás csaknem a kétharmada van biztosítva. (A többire nem is lehet, mert vagy árvízveszélyes területen áll, vagy rossz a műszaki állapota stb)

Ezen a területen tehát jóval kevésbé érvényesül a más biztosítási ágakban megmutatkozó lemaradásunk a nyugat-európai országokhoz képest (kb. 80 százalékos arány). Jellemző probléma ugyanakkor, hogy a biztosítások meghatározó hányada a valóságosnál alacsonyabb értékre köttetett. Nyilván, aki nem köt lakásbiztosítási szerződést, az baj esetén nem is reménykedhet abban, hogy megtéríti a biztosító a kárát, hiszen az önkormányzat által nyújtott segély is ritkábban érkezik meg ilyenkor, mint gondolnánk.

Kivételt képeznek azok a katasztrófa sújtotta települések, ahol a kár tetemes és szinte az égész lakóközösséget érinti. (Például 2005-ben teljesen elöntötte Mátrakeresztest a Kövecsecs-patak)

A biztosítás megkötése persze józan belátás kérdése. Kivéve hitelfelvételkor. Ekkor ugyanis a bank kötelezően előírja a szerződés megkötését. Bosszantó lehet az is, ha a lakás vagy a ház a szerződés megkötésekor még sincs bebútorozva, de a pénzintézet már „ránk erőlteteti” a biztosítását. A bankot persze nem az ingóságok érdeklik, hanem a meghitelezett, de visszafizetési garanciát jelentő ingatlanunk „biztonsága”. Természetesen a bank nem kötheti ki, hogy melyik szolgáltatóval kössük meg a biztosítást.

Máskor azonban mi magunknak érdemes odafigyelni arra, hogy a biztosítási szerződés az ingóságokra is kiterjedjen, mert ha a fedezetből kimarad például a betörés címszó, akkor azzal szembesülhetünk, hogy hiába fizettük éveken át a lakásbiztosítási díjat, ha a biztosító ellopott javainkért semmit sem fizet. Számos szakértő szerint a lakásbiztosítás megkötése nem lehet kérdéses - szükség van rá.

S hogy mire figyeljünk a szerződés megkötése előtt? Semmiképpen ne kössük meg az első adandó alkalommal a szerződést anélkül, hogy ne merülnénk el a piacon fellelhető ajánlatok tanulmányozásában. Egyes biztosítók ugyanis olyan modulokat is alkalmaznak, melyek különböző kedvezményeket (díjcsökkentést vagy visszatérítést) adnak a kárbejelentéssel nem élő ügyfeleiknek.

Kiegészítő biztosításként egyre több biztosító kínál olyan további szolgáltatásokat, mint a 24 órás szervízszolgáltatás vagy az ebtartói felelősségbiztosítás, de már baleset- és életbiztosítás is köthető a lakásbiztosítás keretein belül.

A fejlődés természetes eredményeként pedig immár Magyarországon is megjelent az úgynevezett All Risk típusú lakásbiztosítás, amely abban különleges, hogy nem azokat a kockázatokat sorolja fel tételesen, amelyek esetén a biztosító kifizeti a károkat, hanem csupán azt a néhányat, amelyeket kizár a kockázati körökből. Ezek a hagyományosnál jóval tágabb értelemben vett lakásbiztosítások, igaz, jelenleg még jóval magasabb éves költséggel. A jövőben - a külföldi tapasztalatok ismeretében - ezen biztosítási forma elterjedésére számíthatunk.

A közelmúlt fejleménye, hogy a lakásbiztosításban is megjelent az önrész. Mivel a lakáskárok jelentős része néhány tízezer forintnyi összeget tesz ki, viszont a biztosítók összes kárkifizetéseinek meghatározó része az ilyen úgynevezett bagatell károkhoz kapcsolódik, ezzel a megoldással a díjak érezhetően csökkenthetők. További lehetőség az ügyintézés rugalmasabbá tétele: ma már nem ritka, hogy kisebb kártérítések esetén a biztosítók eltekintenek a helyszíni kárfelméréstől.

A szerződés megkötésekor fontos az is, hogy az ország mely területén lakunk. Árvízveszélyes övezetben például a biztosítási kockázatok között ez a természeti katasztrófa mindenképpen szerepeljen. Ahogy a „villámcsapás másodlagos hatása” nevű elem is, hiszen ha villámcsapás következtében ugyan nem égett le a házunk, de közvetett módon tönkrementek otthonunk műszaki berendezései, a biztosító akkor is fizet.

A leggyakoribb szerződéskötési hiba az úgynevezett „alulbiztosítás”. Sajnos számos ügyfél arra törekszik, hogy minél olcsóbb biztosítást kössön, ezért nagyon alacsony értéket ad vagyontárgyainak a valós értékénél. Pedig ha kár éri, a biztosító csak a töredékét fogja annak megtéríteni, mint amekkora összegből a tönkrement vagyontárgy pótolható.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek