[2007.08.22. 14:48]

Rossz a helyzet?

Nemrégiben egy tizenkét gyermekes családapa gyalog indult el Pécsről Budapestre, hogy így demonstráljon rossz lakáskörülményei miatt. „A szociális minisztériumba megyek, hogy a miniszter segítségét kérjem nagyobb lakás kiutalásához, és megkérdezzem, mit lehetne tenni a nagycsaládosok helyzetének javításáért” – mondta el a 46 éves Vígh András.

A helyzet tényleg ennyire rossz lenne? Elmondások szerint szinte alig lehet hozzájutni szociális bérlakáshoz, pedig egyes társadalmi csoportoknak csak ez jelenthet megoldást a lakhatási problémáikra. Így például a Nagycsaládosok Egyesülete számtalan nyilatkozatban követelte, hogy az illetékes szervek tegyenek valamit a gondok enyhítésére.

A kutyának sem kell

Valamivel több mint egy éve indította el a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a Sikeres Magyarországért Bérlakás-hitelprogramot, de a rendelkezésre álló 60 milliárd forintos hitelkeretből eddig mindössze megdöbbentően keveset, 600 millió forintot hívtak le.

Az önkormányzatok 25 évre vehetnek fel kedvezményes kamatozású hitelt, hogy bővíthessék a rászorultaknak olcsó lakhatást biztosító, szűkös bérlakásállományukat. Az MFB programja iránt lényegében csak a kistelepülések érdeklődnek, ezért a 60 milliárd forintnyi keret nagy része elköltetlen maradt.

Felújításra, átalakításra, építésre vagy vásárlásra - a hasznosítási céltól függően - lakásonként 6-20 millió forintot igényelhetnek a települések, aminek 10 százaléknyi önerő a feltétele. (A 2000 főnél kisebb települések esetében elég az 5 százaléknyi önerő). A hitelfelvevő önkormányzatnak vállalnia kell, hogy tíz évig a hitelcélnak megfelelően hasznosítja az ingatlant.

Az efféle megoldásokra nagy szükség van, a fiatalok, nagycsaládosok, alacsony jövedelműek nem engedhetik meg maguknak a saját otthont, és csak szolid lakbért képesek kigazdálkodni. A rászorultság alapon kiutalt bérlakások havi díja ennek megfelelően akár 6 000 forint is lehet, de ez minden esetben az adott önkormányzat döntésétől függ.

Az érdeklődés hiánya miatt elképzelhető, hogy az állam változtatni kényszerül eredeti elképzelésein, így vállalkozások is rástartolhatnak majd a hitelre. Az elmúlt években ugyanis több ízben is megesett, hogy ha egy keret nem merült ki, akkor módosítottak a feltételeken, hogy a pénz valóban felhasználható legyen. Persze ez a változtatás sem jelentette azt, hogy a kormány deklarált célja kimondottan az lenne, hogy a bérlakások piaci részesedésének arányát 15 százalékra növelje.

Miért éri meg?

Az ingatlanfejlesztésben érdekelt társaságok ugyanis nem érdeklődnek igazán a bérlakások építése és üzemeltetése iránt. Pedig ez nem is olyan rossz üzlet. Az e téren már tapasztalatokat szerző cégek 6–7 százalékos haszonnal dolgoznak, csaknem annyival, amennyit egy első osztályú iroda bérbeadása hoz a tulajdonosának.

Debrecen alpolgármestere, Pajna Zoltán egy nyilatkozatában kifejtette, hogy a jelenlegi lakbérek figyelembe vételével több mint 16 év alatt térülne meg a befektetés, ami a város számára vállalhatatlan.

Megemlítette, hogy a piacinál lényegesen jobb kondíciókkal tudnának felvenni hitelt, mégsem tervezik. Pajna Zoltán hozzátette: az önkormányzati bérlakásépítés csak jelentős vissza nem térítendő állami támogatás esetén vállalható Debrecen számára.

Legutóbb a Széchenyi-terv keretében volt lehetőség ilyen feltételekkel pályázni, amivel az önkormányzat akkor élt is.

A jelenlegi 32 ezer forintos lakbér és a havi törlesztőrészlet egyensúlyban van, így nincs semmi, ami a bérlakás felé billentse el a mérleg nyelvét. (Ma svájci frank alapon 20 éves futamidő esetén körülbelül 4 millió forint hitel törlesztő részlete a havi 32 ezer forint.)

Más szakértők szerint 50 ezer forint havi lakbérnél jön létre az egyensúlyt a tulajdonba kerülő lakásra felvett törlesztő részlet és a lakbér között. Többen kísérleteznek egy olyan modellel, amelyben a bérlakások inkább privát pénzből épülnének, és a helyi önkormányzatok a lakbérhez adnának támogatást.

A sógorok jobban csinálják

A közvélemény döntő része saját tulajdonú lakást szeretne, még akkor is, ha az első otthon megszerzéséhez erőn felüli terheket kell magukra vállalniuk. A szomszédos Ausztriában például nemcsak a fészekrakáshoz készülő fiatalok élnek bérlakásban, hanem jellemzően az idősebb korosztály is, a pénzüket pedig más befektetésekben fialtatják.

Szakértők szerint ennek az az oka, hogy nálunk még mindig az ingatlant tartják a legjobb és legbiztosabb befektetésnek, és a lakosság más tőkepiaci instrumentumokkal szemben sokkal többre tartja ezt a megtakarítási formát. Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy nyugati szomszédunknál a lakásállomány körülbelül 40 százaléka, míg Magyarországon mindössze 9 százaléka bérlakás.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek