[2007.08.22. 10:25]

Ne dőlj be a trükköknek

A maffiának – ha egyáltalán beszélhetünk egyetlen bűnszövetkezetről - több tipikus elkövetési módja ismert. Például, mikor a csaló magánszemélyként bérel lakást, kifizet több havi lakbért egy összegben, majd a tulajdonos adataival visszaélve hamis papírokkal értékesítik az ingatlant.

Az elkövető személyazonossága az üzlet folyamán mindvégig rejtve marad – feltehetően a bérleti szerződés megkötéséhez is hamis papírokat használt -, ezért nehéz a nyomára akadni. De lehetne itt említeni az uzsorakamatra adott hitelt „páratlan” üzleti lehetőséggel kombinálva, melynek során a reménybeli üzleti partner visszalép a fedezetül felkínált ingatlan pedig a hitelező tulajdonába kerül.

Ugyancsak ismert módszer az idős, nehéz körülmények között élő, hátrányos szociális helyzetű emberek kihasználása: az elkövetők albérlőként, eltartóként vagy baráti alapon beköltöznek, és addig terrorizálják a tulajdonost, amíg az alá nem írja az adásvételi szerződést.

Tipikus elkövetési mód az üresen álló lakások feltörése és „családi okok miatt jutányos áron” történő értékesítése is. A törvény szerint pedig a – az eredeti tulajdonos elérhetetlensége mellett - a jóhiszemű vevő javára bejegyzett jog három év eltelte után támadhatatlanná válik, az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető.

Gyakori elkövetési mód az is, hogy a szerződést tanúként aláírók is a lakásmaffia tagjai, akik a büntetőeljárás során tanúsítják azt, hogy minden az eladó akaratának megfelelően zajlott le.

Okirat-hamisítás, mint lehetséges védekezés?

A lakásmaffia áldozatainak jogorvoslati lehetőségei szűkösek. Ha egyáltalán fény derül az elkövető(k) kilétére és a bíróság jogerős ítélete szerint is bűncselekmény történt, még akkor sem biztosított a kár megtérülése. Az elkövetőknek gyakran nincs akkora vagyonuk, hogy abból fedezni lehetne a kárt.

Sebestyén Ádám jogász szerint a gyakorlatban a korábbi tulajdonosok bírósági úton kérhetik az adásvételi szerződés semmisségének megállapítását. Azonban a károsult esélye a peres eljárásban majdnem a nullával egyenlő, hiszen a szerződésen lévő - ügyvéd vagy közjegyző által tanúsított - aláírása valóban saját kezű, amivel elismerte azt, hogy lakását ténylegesen eladta és az abban szereplő vételárat is átvette.

A rafinált csalókkal szemben esélye sincs bizonyítani a károsultnak, hogy őt hamis ígéretekkel megtévesztették. Súlyosbítja helyzetet, hogy legtöbbször a pórul jártaknak még arra sincsen pénzük, hogy az ügy megoldásához jogi képviselőt fogadjanak, illetőleg a perindításhoz kapcsolódó illetéket leróják. Jogi képviselő hiányában pedig általában még az egyébként rendelkezésükre álló lehetőségeket sem ismerik, és így sokszor meg sem kísérlik, hogy orvoslást keressenek az őket ért sérelemre.

Sokan haszonélvezetet vagy fiktív kölcsönökre hivatkozva jelzálogjogot jegyeztetnek be lakásukra, így védekeznek a lakásmaffia ellen – fejtette ki Póczik Szilveszter az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa az ingatlanmagazin.com-nak.

Ezzel ugyan a tulajdonosok okirat-hamisítást követnek el, azonban a lakásmaffiával szemben védetté válnak, hiszen azok kizárólag a tehermentes ingatlanok iránt érdeklődnek. Az ügyészség hivatalos álláspontja szerint azonban senkit nem jogosít fel bűncselekmény elkövetésére az a körülmény, hogy ezzel egy súlyosabbat akar megakadályozni.

Letéti-iroda utópia

Megoldást jelentene a visszaélések megfékezésre, ha mindkét felet jogász képviselné az adásvétel során, ahogy Dobrodinszky szerint azt a törvény elő is írja. A gyakorlatban azonban nincs ez mindig így, elgondolkodtató, hogy miért.

A jogász publikációjában a dupla ügyvédi jelenlét mellett letéti-irodák felállítását szorgalmazza: ezekhez futna be az összes adásvétellel kapcsolatos dokumentum, a kölcsönigénylés papírjai és a pénz is.

Miután minden iratról bizonyíthatóan kiderül, hogy „tiszta”, illetve a vételár, vagy a kölcsönszerződés is beérkezett, az iroda kifizetné mindenkinek ami jár, majd bejegyeztetné a tulajdonjog változását, miközben munkájáért anyagi felelősséggel tartozna.

Elhúzódó törvényjavaslat a maffia ellen

A bűnmegelőzést szolgálja az a márciusában előterjesztett törvényjavaslat is, amely lehetővé teszi majd, hogy az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók csatlakozzanak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásaihoz.

Az ügyvéd, illetve a közjegyző így lekérheti a jogügyletben érintettek adatait, ami visszatartó erőt jelenthet a bűnelkövetők számára. Ha az ellenőrzött okmányokról kiderül, hogy lopottak, vagy hamisak, akkor az ellenőrzőnek értesítenie kell a rendőrséget.

A hivatal számítógépe naplózza az adat-lekérést, sőt előtte ellenőrzi a lekérő személyét is. Ez utóbbit az elektronikus aláírásának vizsgálatával teszi. Tehát a személyes adatokkal való visszaélés szinte kizárt. Javaslat várhatóan az év második felében lép majd hatályba, az okmányok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat viszont csak 2008 első napjától kell majd alkalmazni.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek