[2007.08.21. 18:39]

Nem tanácsos egyedül nekivágni a horvát jog útvesztőinek. Sok fáradtságtól és bosszúságtól kímélheti meg magát az, aki egy megbízható, leinformálható ügynökség segítségét veszi igénybe a ház, vagy telek kiválasztásához.

A telekkönyvek rendezetlensége, az engedély nélkül épített ingatlanok, a központi jelzálog nyilvántartás hiánya, a bonyolult eljárások és jogszabályok miatt az ingatlan vásárlást minden esetben, ingatlanügyekben jártas helyi ügyvéd segítségével javasolt lebonyolítani – olvasható a Magyar Köztársaság zágrábi nagykövetségének honlapján.

A vásárlónak tisztában kell lennie azzal is, hogy a horvát hatóságok – önkormányzati vagy közérdekre hivatkozva – visszautasíthatják a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges engedély kiadását. Az adásvételi szerződés megkötésekor mindenképp célszerű rendelkezni arról, hogy mi történik abban az esetben, ha a külföldi vevő mégsem kapja meg a horvát Külügyminisztérium hozzájárulását.

Ilyenkor ugyanis egy nem megfelelően szövegezett szerződés esetén a foglaló elúszhat. Az engedélyezés akár évekig is elhúzódhat és ennek megléte nélkül a szerződésnek nincs jogi érvénye.

Tovább bonyolítja a tulajdonszerzést, hogy Horvátországban még mindig két nyilvántartás létezik: a telekkönyv és a kataszter. A két nyilvántartás azonban eltérhet, ezért célszerű szakértőkkel ellenőriztetni. A külügyminisztériumi engedély megléte, valamint az ingatlanforgalmi adó befizetése után az ingatlanszerzést egyelőre mindkét helyen be kell jegyeztetni.

A teraszépítés is engedélyköteles
Horvátországban nem bővítheti házát kénye-kedve szerint senki. A pincétől a padlásig minden átépítés, bővítés, engedélyköteles, így az épület bővítéséhez, tetőtér, vagy pince lakótérré történő átépítéséhez, terasz építéséhez, vagy zárttá alakításához, az utcára néző ajtók, ablakok beépítéséhez a helyi önkormányzat építési osztályához kell engedélyért folyamodni.

Arról 2004-es Területrendezési törvényről már sokat olvashattunk a tavalyi nyaralóbontások kapcsán, melyben az Adria partján történő építkezés feltételeit különösen megszigorították. A védett tengerpart menti terület rendezéséről és védelméről szóló rendelet védettnek nyilvánítja a szigetek teljes területét, a szárazföld partvonalától számított 1000 méteres, továbbá a tenger 300 méteres sávját.

A part menti 70 méteres sávban településen kívül csak infrastrukturális létesítmények, településen belül pedig csak szállodák, közhasználati célú építmények és területek, illetve a tengerhez közvetlenül kapcsolódó objektumok tervezhetők. Minden olyan építményre, amely építési engedély köteles, a használatbavételi engedélyt is be kell szerezni.

Bebútorozni sem egyszerű

Külföldi állampolgár bútorokat csak akkor vihet be Horvátországba vám- és áfa-mentesen, ha Horvátországba költözik. Amennyiben az illető csak a nyaralóját kívánja berendezni, vámot és áfa-t köteles fizetni. Az importőrnek a behozott ingóságokról értékükkel együtt listát kell készítenie: az új bútorok értékét számlával igazolhatja, míg a használtakra a tulajdonos becslése is elegendő.

Irreálisan alacsony becslés esetén azonban a vámos más vámértéket is meghatározhat. A nyaralók bérbeadása is bonyolult folyamat szomszédainknál, külföldi természetes személy ugyanis nem adhatja bérbe ingatlanját. Ez törvényesen kizárólag úgy mehet végbe, ha a tulajdonos az illetékes fővárosi, illetve megyei turisztikai vagy közigazgatási hivatalnál egyéni vállalkozóként regisztráltatja magát, vagy a cégbíróságon saját céget jegyeztet be.

Elnézést, maradni szeretnék

A horvátok a külföldiek ott-tartózkodását is vasszigorral intézik, a külföldi állampolgároknak az országba történő belépést követő 24 órán belül a helyi rendőrkapitányságon be kell jelenteniük az ott-tartózkodást, akár turistaként, akár hivatalosan tartózkodnak az országban. A szállodák, fizető vendéglátók a mindezt automatikusan megteszik. A bejelentési kötelezettség alól nincs kibúvó, kötelezően vonatkozik az ingatlanok tulajdonosaira is.

A nagykövetség információi szerint a szabályt mereven alkalmazzák, vagyis ha a külföldi ideiglenesen elhagyja az országot akár egy napra is, visszaérkezésekor ismét köteles bejelentkezni. Az ellenőrzés szigorú, ha a bejelentkezést nem tudja a külhoni bizonyítani, elveszik az útlevelét és gyorsított bírósági eljárással megbüntetik.

Ha az ingatlan vásárlása, berendezése, bérbeadása és az adózás során is mindenben a horvát jogszabályoknak megfelelően jár el hazánkfia, még akkor is kopogtathat a ház ajtaján a maffia pénzt követelve. Mit lehet ilyenkor tenni? A lehető leggyorsabban a hatóságokhoz fordulni, hiszen a jogtiszta üzletet a törvény egyik államban sem bünteti.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek