[2007.08.21. 12:57]

Folytassa szomszéd

Örök igazság, a társadalmi változásokat követnie kell a jogalkotónak. A rendszerváltás előtt érthető okokból egyszerűbb volt a házassági vagyonjog szabályozása, hiszen nem voltak nagy vagyonok. Manapság az örömszülők, boldog pár egyre inkább megpróbálják bebiztosítani magukat baj esetére.

A statisztikák kíméletlenek: a válások aránya ugyan már a nyolcvanas évek második feléig is folyamatosan emelkedett, a kilencvenes évek eleje óta egyenesen drasztikus növekedés tapasztalható. E tendencia napjainkig „töretlen”, miközben kialakultak jelentős vagyonok.

Vagyis a család és tagja egyre többet veszthet egy rosszul sikerült frigy esetén, és a problémák legjobb kezelési módjának az a házassági vagyonjogi szerződés mutatkozik, amelyben az ifjú – vagy kevésbé ifjú – pár pontosan rögzíti, kinek milyen jószága, vagyona van, ki mit vitt be a házasságba.

A házassági vagyonjogi szerződést közokiratba kell foglalni – erre csak közjegyző előtt van mód –, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba. A szakemberek segítségére nagy szükség van, a tapasztalatok szerint több „forduló” is lezajlik az egyezségig.

Szülők és gyermekek

Maradjunk még a fenti ifjú és nem ifjú párok felosztásnál, mert a megállapodást aláírók éppen e két nagy csoportja különíthető el. A tapasztalatok szerint ifjú párok esetében talán nem is ők maguk, hanem a nagyobb élettapasztalattal rendelkező, és esetleg a gyereknek komolyabb vagyont juttató szülők szorgalmazzák a szerződést, hiszen adományukat főleg saját csemetéjüknek szánták, nem pedig a másiknak – akivel ráadásul tönkre is ment a közös élet.

Ilyenkor a szerződésben részletesen lehet rendezni, hogy a házasság esetleges megromlása esetén az egyik félnek miképpen kell elhagynia a másik fél különvagyonának számító lakást.

A másik nagy csoport a már nem ifjú pároké, akik letettek addig valamit az asztalra, esetleg komolyabb vagyonuk van. Ilyenkor a gyakorlatban azt teszik, hogy a kontraktussal kizárják a házassági vagyonközösséget. Ugyanakkor ezek a házastársak kötelesek tájékoztatni arról a velük szerződő harmadik személyt, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik.

Tiszta játszma

A házassági vagyonjogi szerződés azért lehet rendkívül fontos a tiszta helyzethez, mert a magyar jog teljesen egyértelmű: a házasság megkötésével az életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik a házastársak között, így osztatlan közös tulajdon mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek – kivéve azt, ami valamelyik házastárs külön vagyonához tartozik.

Mivel a magyar jog a fele-fele arányú szerzést vélelmezi, ha nincs házassági vagyonközösségi szerződés, vehet magának férjuram egy szép legénylakást (vagy fordítva), netán részvényt, céget, a fele akkor is az asszonyt illeti meg.

Bizonyítani pedig mindig annak kell, aki azt állítja, nem közös szerzés történt, hanem ellenérték nélkül szerezte, ajándékba kapta, öröklés címén jutott hozzá az ingatlanhoz, értékes ingósághoz. És még egy szabály a „közös” mellett: ha létezik is valamely félnek a házasságkötés előtt szerzett különvagyona, amely hasznot termel, e haszon is közös.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek