[2007.08.15. 09:14]

Az eltérő számítások miatt tetemes eltérés mutatkozott a beruházók és az adóhatóság által számított adóalapban. Erre csak néhány cég vizsgálata után derült fény - számolt be mai számában a Világgazdaság.

Az ingatlanfejlesztők szerint a lakásépítés esetében az évek óta alkalmazott gyakorlatnak megfelelően levonhatók a telekár, a tervezési és a reklámköltségek, s az alvállalkozóként dolgozó kivitelezőknek kifizetett kiadások. Utóbbi a kényes pont, ugyanis az önkormányzat szerint az alvállalkozókkal kötött szerződések tartalmukban nem felelnek meg az iparűzési adóról szóló törvényben leírt adóalap-csökkentő tételeknek.

Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke úgy látja, hogy helyesen jártak el a cégek, s az önkormányzati adóügyosztály álláspontja a jogbiztonságot veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy ez az évek óta alkalmazott szerződéskötési gyakorlat nagyon sok jogi aspektus miatt alakult ki, részint, hogy az új lakások vásárlói felvehessék az állami támogatásokat.

A Pénzügyminisztérium viszont úgy véli, hogy az alvállalkozói szerződésekre kifizetett összegek nem vonhatók le az adóalapból, a fővárosi adóügyosztály pedig osztja a PM által kiadott szakmai állásfoglalást. Adóügyekben a PM a felügyeletet ellátó minisztérium, ezért az állásfoglalás rájuk nézve kötelező, egészen egy esetleges ellentétes bírósági döntésig.

A lap számításai szerint az elmúlt években Budapesten mintegy hétezer lakás épült, így 15 milliós eladási árral számolva 105 milliárd forint az árbevétel. Ebből 75 milliárd forint az alvállalkozóknak kifizetett költség, vagyis kétszázalékos helyi iparűzésiadó-rátával számolva ez 1,5 milliárd forint utólagos adókötelezettséget jelentene. Amennyiben azt vesszük figyelembe, hogy az önkormányzat öt évre visszamenőleg követelheti az összeget, úgy az összesen 10 milliárd forintot is elérheti, miután a korábbi években gyakran hétezernél is több lakás épült évente.

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek